Halálos hőség tombol Indiában és Pakisztánban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA forróság, az éppen extrém időjárásáról elhíresült Egyesült Államokbeli Death Valley-re jellemző hőmérsékletet idézi.
Ez a szélsőséges forróság és a hőhullámok próbára teszik az emberi túlélés határait, és komoly kihívásokat jelentenek az energiaellátásban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben is – írja a köpönyeg.hu.
A tartós, akár napi 16 órás áramkimaradások megnehezítik a hűtést, ami tovább fokozza a hőség hatásait. A gazdálkodók és munkások számára az extrém meleg munkaképtelenséget, rosszullétet, sőt megbetegedéseket is okoz. Ráadásul még a megélhetésük is veszélybe kerül, mivel a termények nem fejlődnek megfelelően a száraz, forró időben, nem is beszélve az egyre komolyabb vízhiányról.
Terhes nők, újszülöttek is veszélyben
Különösen
aggasztó a hőség hatása a terhes nőkre és az újszülöttekre:
sokszor koraszülésekhez, egészségügyi komplikációkhoz vezet. A klímaszakértők szerint ezek a hőhullámok csak egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek, és India, illetve Pakisztán a klímaváltozás által leginkább érintett országok közé tartozik. A helyzet egyre súlyosabb, és egyre sürgetőbbé válik a klímaváltozás hatásainak kezelése – különösen a leginkább kiszolgáltatott közösségek védelme érdekében. Egy-egy forró nap lassan odáig fajul, hogy a páratartalom mellett a test képtelen a párologtatásra, így pedig saját maga hűtésére is, aminek következménye a túlhevülés és akár a halál is lehet.
Európa is érintett
Természetesen Dél-Ázsiához hasonló hőségről Európában nem lehet beszélni, de egy városnyi ember letét követeli a klímaváltozás Európa-szerte. A klímaváltozás miatt akár harmincezren is meghalhatnak évente.
Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, miközben országait szélsőséges időjárás és rekordhőmérséklet sújtotta 2024-ben – állapította meg több mint száz tudós és szakértő részvételével, az ENSZ időjárási szervezetének, a Meteorológiai Világszervezetnek a vezetésével (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálatának, a Copernicusnak (C3S) a közreműködésével kiadott éves klímajelentés.
A viharok gyakran rendkívül súlyosak voltak, az árvizek pedig 2013 óta nem voltak ennyire kiterjedtek, legalább 335 emberéletet követeltek és mintegy 413 ezer embert érintettek a jelentés szerint.
A szakértők megállapították, hogy az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet-nyugat kontraszt alakult ki, míg keleten rendkívül száraz és meleg körülmények uralkodtak, addig a nyugati részeken meleg, de csapadékos volt az időjárás.
A tudósok szerint
Európa az egyik olyan régió a világon, ahol az előrejelzések alapján a legnagyobb mértékben nő az árvízveszély,
és ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 fokot, a szélsőséges hőség évi 30 ezer halálesetet okozhat Európában.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy „ez a jelentés rávilágít arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos hatásait tapasztalja”. „A hőmérséklet-emelkedés legkisebb mértéke is számít, mert fokozza az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat” – mondta Saulo.
