Halálos hőség tombol Indiában és Pakisztánban

A forróság, az éppen extrém időjárásáról elhíresült Egyesült Államokbeli Death Valley-re jellemző hőmérsékletet idézi. 
Ez a szélsőséges forróság és a hőhullámok próbára teszik az emberi túlélés határait, és komoly kihívásokat jelentenek az energiaellátásban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben is – írja a köpönyeg.hu.

A tartós, akár napi 16 órás áramkimaradások megnehezítik a hűtést, ami tovább fokozza a hőség hatásait. A gazdálkodók és munkások számára az extrém meleg munkaképtelenséget, rosszullétet, sőt megbetegedéseket is okoz. Ráadásul még a megélhetésük is veszélybe kerül, mivel a termények nem fejlődnek megfelelően a száraz, forró időben, nem is beszélve az egyre komolyabb vízhiányról.

Terhes nők, újszülöttek is veszélyben

Különösen 

sokszor koraszülésekhez, egészségügyi komplikációkhoz vezet. A klímaszakértők szerint ezek a hőhullámok csak egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek, és India, illetve Pakisztán a klímaváltozás által leginkább érintett országok közé tartozik. A helyzet egyre súlyosabb, és egyre sürgetőbbé válik a klímaváltozás hatásainak kezelése – különösen a leginkább kiszolgáltatott közösségek védelme érdekében. Egy-egy forró nap lassan odáig fajul, hogy a páratartalom mellett a test képtelen a párologtatásra, így pedig saját maga hűtésére is, aminek következménye a túlhevülés és akár a halál is lehet.

Európa is érintett

Természetesen Dél-Ázsiához hasonló hőségről Európában nem lehet beszélni, de egy városnyi ember letét követeli a klímaváltozás Európa-szerte.  A klímaváltozás miatt akár harmincezren is meghalhatnak évente.

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, miközben országait szélsőséges időjárás és rekordhőmérséklet sújtotta 2024-ben – állapította meg több mint száz tudós és szakértő részvételével, az ENSZ időjárási szervezetének, a Meteorológiai Világszervezetnek a vezetésével (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálatának, a Copernicusnak (C3S) a közreműködésével kiadott éves klímajelentés.

A szakértők megállapították, hogy az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet-nyugat kontraszt alakult ki, míg keleten rendkívül száraz és meleg körülmények uralkodtak, addig a nyugati részeken meleg, de csapadékos volt az időjárás.

A tudósok szerint 

és ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 fokot, a szélsőséges hőség évi 30 ezer halálesetet okozhat Európában.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy „ez a jelentés rávilágít arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos hatásait tapasztalja”. „A hőmérséklet-emelkedés legkisebb mértéke is számít, mert fokozza az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat” – mondta Saulo.