Gázválsággal néz szembe Ukrajna, miután leállította az orosz gáz tranzitját, miközben Oroszország fokozza az ukrán gázinfrastruktúra elleni támadásokat. A helyzetet nehezíti, hogy a tárolók töltöttsége rendkívül alacsony, mindössze 2,72 százalék, és a Naftogaz állami gázvállalat is hatalmas adóssággal küzd.
Az Oeconomus összefoglalója szerint Ukrajnának a 2025–2026-os téli szezonra 4,5-8 milliárd köbméter földgázt kellene importálnia, ami 1,5-3 milliárd dolláros költséget jelenthet, ám ennek finanszírozása egyelőre bizonytalan. Oroszország összesen 18 csapást mért az ukrán gázinfrastruktúrára, ebből nyolcat csak 2025-ben. A támadások előbb a nyugati országrész tárolóit, majd a keleti országrész termelését is érintették, és a külföldi kereskedőket is elriasztották az ukrajnai gáztárolástól.
Az oroszok emellett a gáz tisztítását és dehidratálását végző kompresszorállomások ellen is intéztek támadásokat, melyek kilövése a teljes gázszállítási láncot megbéníthatja. Mindezek hatására Ukrajna gáztermelése 40 százalékra esett vissza, noha a javítások jelenleg is zajlanak. Ukrajna gáztermlése egyébként a 2000-es évek óta az évi 18-21 milliárd köbméteres szint körül mozog, míg a fogyasztás meredeken zuhan az ezredforduló óta, részben a területi veszteségek, részben a háború okozta gazdasági visszaesés, részben a lakosság csökkenése miatt.
Mindennek hatására Ukrajna csaknem önellátó lett a nyersanyagból, ám a gázinfrastruktúra elleni csapások, valamint más tényezők miatt az országnak továbbra is szüksége van importra, hiszen a tárolókat újra kell tölteni, miközben a kitermelés ingadozik, és van veszteség a tisztítás vagy a szállítás során is.
Noha míg Ukrajna 2023-ban 4,3 milliárd köbméter földgázt importált, tavaly ez már csak 700 millió köbméter lehetett, ám ez nem megismételhető a tárolók kiürülése miatt.
Becslések szerint minimum 4,5-5 milliárd köbméter gáz importjára lenne szükség, ez azonban az orosz támadások függvényében akár a 8 milliárd köbmétert is elérheti. Ennek a költsége persze a gáz aktuális árától függ, de még kedvező esetben is 1,5 milliárd dollárt tehet ki, miközben ezek a források nem állnak Kijev rendelkezésére.
Az adósságokkal küzdő Naftogaz ennek a harmadát fedezné, míg a donoroktól – például az Európai Unió, Norvégia (140 millió euróval) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, 270 millióval) – a szükséges összeg 20 százaléka érkezhet.
A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy a lakossági árakat sem igazán lehet növelni, noha a rezsiszámlák már a költségeket sem fedezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.