A tavalyinál sokkal nehezebbnek várta az idei telet a hamarosan záruló fűtési idény kezdete előtt számos ukrán illetékes, köztük Volodimir Zelenszkij elnök, a helyi hírszerzés és energiavállalatok képviselői. Ám számos tényezőnek köszönhetően elkerülték az ukrán energiarendszert a nagyobb támadások és tartós áramszünetek az Ukrán Pravda összefoglalója szerint. Ennek két fő oka lehetett: a télre való jobb felkészülés és az, hogy az oroszok kicsit módosíthattak az ukrán infrastruktúra támadására vonatkozó terveiken.
Fotó: AFP
Most úgy tűnik, hogy a Kreml nem Ukrajna egészének ágyúzására alapoz azért, hogy kiterjedt áramszünetet okozzanak, hanem a nagy ipari térségek támadására, elsősorban az ország gazdaságának ártani próbálva.
Tavaly más lehetett a terv
A háború első telén viszont 271 találat érte az ukrán áramtermelő- és elosztó létesítményeket, szükségessé vált az összes atomerőmű vészleállítása, és országszerte áramszünetek voltak. Emiatt már 2023 tavaszán világossá vált, hogy egy ilyen mértékű pusztítás nem maradhat következmények nélkül, ami be is következett: a nyáron egyes térségekben összeomlott az áramrendszer, fogyasztók százezreit hagyva áram nélkül. Éppen ezek miatt mondta Volodimir Zelenszkij a lap által hivatkozott további illetékesekkel együtt, hogy a háború második telén – annak ellenére, hogy már jobban felkészült az ukrán áramrendszer –, ismét sok támadás várható, Oroszország pedig aligha fog kevesebb fegyvert bevetni. Az előrevetített „új áramharc” azonban nem okozott akkora károkat, mint egy éve. Ennek magyarázataként a lap kormányközeli forrása felhívta a figyelmet Ukrajna erős légvédelmi rendszerére és arra, hogy
„az ellenség mindezt elemezve úgy döntött, hogy támadásaikor a katonai célpontokat helyezi előtérbe”.
Ezt a verziót részben megerősíti a brit védelmi minisztérium is. „Oroszország, legalábbis átmenetileg, megváltoztatta az Ukrajna elleni hosszú távú csapásokhoz való hozzáállását, és inkább a védelmi képességeket célozza meg, mint az energiainfrastruktúrát. Ez ellentétben áll a tavaly téli nagy támadásokkal, amelyek során az energia prioritást kapott” – idéz brit hírszerző tiszteket az Ukrán Pravda. Mellesleg a tél sem volt olyan kemény, mint egy éve.
Kár így is keletkezik bőven
A fenti vélemények persze az ország mélyére irányuló nagy hatótávolságú csapásokra vonatkoznak, a frontvonalhoz közeli energetikai létesítményeket továbbra is rendszeresen támadják. Az Energiaügyi Minisztérium és az Ukrenergo napi jelentései folyamatosan említik az erőműveket, alállomásokat, regionális energiahálózatokat és más energetikai infrastruktúrát ért újabb károkat, amelyek miatt naponta több száz település marad áram nélkül. A fogyasztókra ellátásában jelentős szerep jutott az EU-ból származó importra.
Magyar küldemények is segítettek
A Világgazdaság egy éve beszámolt arról, hogy magyar részről milyen segítséget kap Ukrajna energiarendszere működőképességének fenntartása, sérült részeinek javítása. A Mavir tavaly februárban indított útnak informatikai eszközadományt az ukrán rendszerirányító központját 2022 október közepén ért dróntámadás okozta károk elhárítása érdekében. Szervereket és adattároló eszközöket ajánlott fel az Ukrenergónak. A Mol is küldött segélyszállítmányt, igaz, nem a villamosenergia-, hanem az olajipari rendszert kárainak felszámolására. A társaság közlése szerint a küldemény értéke 135 ezer euró volt. Az eszközök a kőolaj- és földgáztermelés folytonosságát, az ukrán energia-infrastruktúra működőképességét, ezáltal Ukrajna ellátásbiztonságát is segítik.
