A 150 méter szélességben, 23 méteres magasságból lezúduló Rajna-vízesés vízhozama csupán a fele az áprilisban szokásosnak.
A helyzet javulásához hosszú ideig tartó, nagy területre kiterjedő csapadékra lenne szükség
– nyilatkozta Michele Oberhansli, a svájci környezetvédelmi hivatal szakértője, aki szerint azonban nem túl biztatók a meteorológiai előrejelzések. Bizonyos mennyiségű csapadékra ugyan számítanak, de ez korántsem lesz elegendő a hiány pótlására.
A vízesés közelében található neuhauseni vasútállomásnál jelenleg másodpercenként 170 köbméter a Rajna vízhozama, jóval elmarad az áprilisi 316 köbméteres átlagtól. A vízhozam januárban és februárban a legalacsonyabb, majd tavasszal és nyáron, többek között az Alpok gleccsereiből kiolvadó vízzel kiegészülve emelkedésnek indul. A problémát idén az okozza, hogy
túl kevés csapadék hullott télen Svájc keleti részén, a Rajna vízgyűjtő területén, és a szokásosnál kevesebb volt a hó.
Ráadásul évtizedek óta folyamatosan húzódnak vissza a gleccserek, amelyek a nyári hónapok vízháztartása szempontjából kulcsfontosságúak, és ez a folyamat jelentős kihatással van a tavaszi vízellátásra.
A Bodeni-tóról készült jelentések és képek is feltűnés keltettek, ott ugyanis olyan alacsony a vízállás, hogy egy kis szigetből félsziget lett. És amikor a Boden-tóban – az egyetlen svájci tó a Walen-tó mellett, amely nem szabályozható – kevés a víz, az lecsökkenti a Rajna-vízesés vízmennyiségét is – írja a Watson. A rajnai vízesés esetében a helyzet nem példa nélküli, a vízhiányos szituáció azonban egyre gyakoribb – teszik hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.