Zöldutat adott a taposóaknáknak a szejm – felmondják az ottawai egyezményt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tervezet mellett a 460 fős szejmben 413 képviselő szavazott, 15-en ellenezték, három honatya tartózkodott. A vita során Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter emlékeztetett: a lépés Lengyelország, a három balti állam (Litvánia, Lettország, Észtország), valamint Finnország közös kezdeményezése. Aknamezőt telepíthetnek.
Lengyelországot nem szabad alávetni semmilyen, hazánk megvédését akadályozó korlátozásnak
– hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz. Azzal is érvelt, hogy az egyezmény felmondása kulcsfontosságú a térség biztonsága szempontjából.
Lengyelország a Keleti Pajzs nevű terv keretében 2028-ig
a lengyel–fehérorosz és a lengyel–orosz határ 800 kilométeres szakaszán korszerű térfigyelő és drónrendszereket telepítene, és terepakadályokat létesítene. Ennek kapcsán a lengyel hadsereg aknamezők létesítésének lehetőségét is teszteli a védelmi tárca tavaly októberi közleménye szerint.
Az 1997-ben létrejött, gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépés lehetővé teszi az országok számára a taposóaknák felhalmozásának újrakezdését.
A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rájuk lép.
A fel nem robbant aknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre.
A finn parlament múlt héten döntött az ottawai egyezményből történő kilépésről. Finnországnak van a leghosszabb, 1300 kilométer hosszú szárazföldi határa Oroszországgal az EU- és NATO-tagállamok közül.
