A ChatGPT sokat segíthet munkánk során, de cserébe nagy árat követel
A különböző mesterségesintelligencia- (MI) eszközök, mint a ChatGPT használata ronthatja a kritikus gondolkodásra való képességünket az MIT Media Lab egy friss tanulmánya szerint.
A kutatásban 54-en vettek részt a 18–39 év közötti korosztályból, akiket három csoportba osztottak, és az amerikai egyetemi felvételeket fontos szerepet betöltő SAT esszék írására kértek, miközben agyi aktivitásukat is figyelték EEG-készülék segítségével – írja a Time. Az első csoport használhatta a ChatGPT valamelyik modelljét, a második a Google keresőjét, míg a harmadik semmilyen digitális segítséget nem kapott.
A ChatGPT elkényelmesít
Az eredmények alapján a ChatGPT használóinál volt tapasztalható a legkisebb agyi aktivitás, miközben a kísérlet hónapjai alatt egyre lustábbakká is váltak, a kutatás végén pedig többen már csak a másolás-beillesztés folyamatra hagyatkoztak.
A szakmai ellenőrzésen (peer review) még át nem esett tanulmány szerint a nagy nyelvi modellek (LLM) valójában gátolhatják a tanulást, különösen a fiatalabb felhasználók körében. Nataliya Kosmyna, a tanulmány fő szerzője azért hozta az eredményeket nyilvánosságra az ellenőrzés előtt, mert attól tart, hogy az ehhez szükséges hat-nyolc hónapban lesz olyan döntéshozó, aki már az óvodában bevezetné a mesterséges intelligencia használatát, ami
káros következményekkel járna, hiszen a fejlődő gondolkodás van a leginkább veszélyben.
Az MIT Media Labs az elmúlt időszakban más, a mesterséges intelligenciával szemben kritikus tanulmányokat is megjelentetett, például arról, hogy minél több időt beszélget valaki egy csetbottal, annál magányosabbnak érzi magát. Kosmyna azonban kifejezetten a technológia iskolai hatását szerette volna kutatni, hiszen egyre több diák használ MI-eszközöket a házi feladatokhoz. Ezért íratott 20 perces SAT esszéket a kísérlet résztvevőivel, olyan témákról, mint a filantrópia etikája vagy épp a túl sok választási lehetőség árnyoldalai.
Az MI-eszközöket használók lélektelen alkotásokat hoztak létre
A ChatGPT-t használó csoport írásai rendkívül hasonlók lettek, melyekből hiányoztak az eredeti gondolatok, miközben még a felhasznált kifejezések is hasonlók voltak. Az értékelésüket végző két tanár is lélektelennek nevezte az esszéket. A résztvevők jó része a harmadik feladatnál már csak egyszerűen megadta a promptot a modellnek, és átmásolta a kapott választ. Az EEG is azt mutatta, hogy ez a csoport nem különösebben erőltette meg magát.
A segédeszközt nem használó csoport esetében volt a legmagasabb a neurális aktivitás, legyen szó az agy kreatív gondolkodásért, memóriáért vagy épp szemantikai feldolgozásért felelős részeiről. A kutatók szerint
ez a csoport jobban belevetette magát a folyamatba, és nagyobb kíváncsiságot mutatott, miközben az elkészült írást is inkább sajátjának érezte, sőt a folyamatot magát is jobban élvezte.
A Google Search segítségével dolgozó csoport szintén elégedett volt munkájával, és nagy agyi aktivitást mutatott, ami azért lehet fontos, mert egyre többen használnak csetbotot a keresőoldalak helyett.
Miután három esszét megírtak a résztvevők, az egyiket újra kellett írniuk, de az eddig ChatGPT-t használók többé nem használhatták ezt az eszközt, míg azok, akik korábban nem kaptak segédeszközt, most megkapták az MI-modell segítségét. Míg az előbbi csoport alig emlékezett a korábbi írásaira, addig a második továbbra is erős agyi aktivitást mutatott, ami a kutatók szerint felveti annak a reményét, hogy lehet ezeket az eszközöket a tanulás javítására használni.
Kosmyna azt is elmondta, hogy azért hozták a tanulmányt nyilvánosságra a peer review előtt, mert már ma is egyre több a kérdés a mesterséges intelligencia oktatási célú felhasználása körül. A kutató szerint azonban az analóg tudásszerzésre szükség van az agy fejlődése során, amit a törvényalkotásnak is követnie kell, és ezen eszközök használatát is érdemes lenne kísérletekkel megelőzni.
A kutatóval dr. Zishan Khan gyermek- és ifjúsági pszichiáter is egyetért, szerinte a ChatGPT és más LLM-ek túlzott használata gátolja például az információk elérését szolgáló neurális kapcsolatok kiépülését, más szóval a memória képességét.
A tanulmány az MI-összefoglalóknak is csapdát állított
A tanulmányban mindemellett csapdákat is elrejtettek, gondolva arra, hogy sokan csak az LLM-ek által készített összefoglalókat fogják elolvasni. Ezért az MI-modellek számára is találhatók utasítások, hogy egyes részeket hagyjanak ki, garantálva, hogy az összefoglalók csak korlátozott eredményeket adnak. A csetbotok azonban nemcsak elvettek a tanulmány tartalmából, de hozzá is gondoltak részeket, így azt állították, hogy a felhasznált modell a GPT-4o volt, noha ez sehol sem szerepel a szövegben.
A kutatók most egy másik, hasonló kutatáson dolgoznak, amely a szoftvertervezők agyi aktivitását vizsgálja ezen eszközök használata során, hiszen ez az a terület, ahol a csetbotokat leggyakrabban használják. Kosmyna szerint az eredmények még rosszabbak, aminek súlyos következményei lehetnek, miután egyre több tech cég cseréli csetbotokra a belépő szintű pozíciókat. Bár ez növelheti a hatékonyságot,
az MI-re támaszkodó dolgozók körében csökkenhet a kreativitás, a kritikus gondolkodás vagy épp a problémamegoldás képessége.
A mesterséges intelligencia hatásait vizsgáló kutatások még csak most kezdődnek, és persze az eredmények is különbözők. Egy májusi Harvard-kutatás például arra jutott, hogy az MI-eszközök használata ugyan növeli a dolgozók produktivitását, ám csökkenti a motivációját, míg egy MIT-kutatás szerint a mesterséges intelligencia javítja a termelékenységet.
Bár Kosmyna és társainak kutatása csupán kis elemszámú, nem ellenőrzött kutatás, a hangnem mindenképpen különbözik a technológiát kritikátlanul ünneplő, a szektor részvényeit és vállalatértékeléseit az egekbe röpítő narratíváktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.