Elindult a munka forradalma: a mesterséges intelligencia már az állásodra pályázik
Az Anthropic, a LinkedIn, a Fiverr és még maga a pápa is arra figyelmeztet: a mesterséges intelligencia (MI) hamarosan tömegesen válthatja ki az emberi munkát. Ha valóban elérjük az általános mesterséges intelligencia (AGI) korszakát, nemcsak a munka fog átalakulni, hanem a hatalom és az értékteremtés rendszere is – írta a Time.
A mesterséges intelligencia forradalma már nem egy távoli jövőkép, hanem gyorsan közelítő valóság. Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei szerint az MI az elkövetkező öt évben akár a kezdő fehérgalléros állások felét is megszüntetheti. A LinkedIn egyik felső vezetője pedig arról számolt be, hogy az MI már most is kiszorítja az új diplomásokat bizonyos munkakörökből. A Fiverr vezetője egyszerűen így fogalmazott: „Az MI a te munkádra hajt. Sőt, az enyémre is.” És még a katolikus egyház feje, XIV. Leó pápa is figyelmeztetett az MI gazdaságformáló hatására.
Mesterséges intelligencia: „tökéletes” munkaerő, de közel sem emberi
Az MI-fejlesztők célja az általános mesterséges intelligencia (AGI) létrehozása, amely képes az embernél jobban elvégezni az értékteremtő munkák többségét. Ez nem elméleti beszéd: cégek ezermilliárd dollárokat költenek AGI-fejlesztésre, állami támogatással. A kutatások szerint 2026 és 2035 között meg is valósulhat ez a technológiai mérföldkő.
A jelenlegi MI-rendszerek már most kiválóan teljesítenek szabványosított teszteken, programozásban felülmúlják a szakemberek többségét, és tudományos kérdésekben is csak a legnagyobb emberi zsenik tudják őket túlszárnyalni.
Az AGI korában egy MI nemcsak jobb, de olcsóbb munkaerő is lehet. A fejlesztés ugyan sokba kerül, a működtetés azonban már rendkívül olcsó, és egyre olcsóbbá válik. Ez alapjaiban forgathatja fel a munka és tőke közötti évszázados egyensúlyt.
Ma még az emberek munkája az, ami értéket teremt, és ezért cserébe bért kapnak. Ez a társadalmi alku adja az adóbevételeket, a fogyasztást és az életszínvonal alapját.
Az AGI azonban ezt a kapcsolatot teljesen megszüntetheti. Ha a tőke – a gépek és az MI – képes egyedül értéket teremteni, akkor a munkavállalóra már nem lesz szükség. Sem a cégeknek, sem az államnak.
Ez az úgynevezett „intelligenciaátok” lehet: amikor a hatalommal rendelkező szereplők (államok, cégek) már nem érdekeltek az emberek jólétében, mert nincs rájuk szükségük.
Sokan javasolják a feltétel nélküli alapjövedelmet (UBI), hogy kompenzálja a kieső munkabéreket. Ez azonban alapjaiban változtatja meg az állampolgárok társadalmi szerepét, hiszen a munka az egyik fő alkupozíciónk a rendszerben. Mi lenne helyette?
A kulcs az irányítás megtartása lehet. Az MI ne helyettünk dolgozzon, hanem velünk együtt – mint egy „motorbicikli az elmének”. Az emberi képességeket kiegészítő technológiák piaca már most is dinamikusan növekszik. Az olyan eszközök, mint például a kódszerkesztő Cursor, nem automatizálnak, hanem megerősítenek.
A jövő azoké lehet, akik birtokolják saját MI-jüket.
Ahelyett, hogy minden adatot és modellt néhány nagyvállalat birtokolna, lehetőség van arra, hogy mindenki létrehozza, futtassa és irányítsa a saját MI-jét, amely az ő adataival dolgozik, az ő céljai szerint. Így nem kiszorítva, hanem megerősítve kerülhetünk a gazdaság középpontjába.
Az MI nemcsak a termelés eszköze lesz, hanem a hatalomé is. Ezért a kérdés nemcsak technológiai, hanem politikai is: kié lesz az irányítás? Erős demokratikus intézmények és közös szabályozás nélkül az AGI elhozhatja az újfajta centralizációt, amelyben néhány szereplő birtokolja az erőforrásokat – és ezzel együtt az emberek felett is hatalomhoz jut.
Most még van lehetőségünk irányítani az eseményeket. Az MI-verseny már zajlik, a laborok tanítják az MI-ket arra, amit eddig emberek csináltak.
A kérdés az, hogy megelőzzük-e őket, és az MI-t arra használjuk, hogy minket erősítsen, ne helyettesítsen.
A tét hatalmas: vajon a jövő gazdaságában is az embereké marad a hatalom? Vajon tudunk-e egy olyan világot építeni, ahol az MI nem kiváltja, hanem kiterjeszti az emberi képességeket?
Újabb mérföldkövet ért el az OpenAI, de a nyereséges működés még mindig messze van
A ChatGPT fejlesztője már évi 10 milliárd dolláros bevételt tud termelni. A mesterséges intelligenciával foglalkozó startup azonban még ekkora bevétel mellett sem nyereséges.
