Kína is megszólalt az Irán–Izrael-konfliktusról: kemény üzenetet küldött – ezt tervezi Peking
Ha az izraeli–iráni konfliktus tovább eszkalálódik vagy kiszélesedik, annak súlyos következményeit elsőként a közel-keleti országok szenvednék el – figyelmeztetett Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn, a pekingi tárca szokásos sajtótájékoztatóján. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kínát mély aggodalommal tölti el, hogy Izrael támadást indított Irán ellen, ami a katonai feszültség hirtelen kiéleződéséhez vezetett.
Peking felszólítja az érintett feleket, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a feszültség mielőbbi enyhítésére, és akadályozzák meg a térség további destabilizálódását – emelte ki Kuo, aki hozzátette, hogy emellett a két félnek meg kell teremtenie a feltételeket a kialakult konfliktus tárgyalásos rendezéséhez való visszatéréshez.
A szóvivő emlékeztetett, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter a napokban külön-külön telefonon egyeztetett izraeli kollégájával, Gideon Szaárral, valamint az iráni külügyminiszterrel, Abbász Aragcsival. A kínai tárcavezető a két felet párbeszédre szólította fel a nézeteltérések rendezése érdekében.
Vang Ji akkor kijelentette, hogy Kína elutasítja a nemzetközi viták erőszakos vagy szankciókon alapuló rendezését, és következetesen a párbeszéd útján történő megoldást szorgalmazza. Ennek alapján Peking határozottan ellenzi, hogy Izrael a nemzetközi jogot megsértve katonai csapást mérjen Iránra, különösen a nukleáris kérdés politikai rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítések közepette.
Kína elítélte Izrael Irán elleni támadását
A kínai külügyminiszter elítélte Izrael támadását, amely sérti Irán szuverenitását, biztonságát és területi integritását. Különösen aggasztónak nevezte az iráni atomlétesítmények elleni csapást, amely szerinte veszélyes precedenst teremthet.
A fegyveres fellépésre utalva a szóvivő hangsúlyozta, hogy a fegyveres erő alkalmazása nem vezethet tartós békéhez, a nemzetközi vitákat kizárólag párbeszéd és egyeztetés útján lehet rendezni. Mint mondta, csak a közös biztonság elvének érvényesítésével lehet valóban kezelni az érintett felek jogos aggodalmait.
