Még Trump is megijedt az ukrán dróncsapástól, fel is hívta Putyint
Oroszországnak is fáj a feje, mert nem tudta kivédeni a ravaszul és profi módon felépített-kivitelezett, meglepetésszerű ukrán dróntámadást. Az ukrán csapás – amelyről azt állították, hogy Trump amerikai elnököt előzetesen nem tájékoztatták róla – nagy nyugtalanságot okozott a Fehér Házban, jócskán megnövelve egy NATO–Oroszország katonai összecsapás veszélyét.
Donald Trump vélhetően ezért hívta fel az orosz elnököt, akivel több mint egyórás megbeszélést tartottak. Kreml-közeli források szerint Trump le akarta beszélni az orosz elnököt a visszavágásról. Putyin a jelek szerint hajthatatlan maradt, és bosszút fog állni az ukránokon a stratégiai légierő gépeit ért dróntámadás miatt.
Kijev stratégiát vált?
Ukrajna taktikaváltást hajt végre, mivel egyre fokozódik Oroszország katonai nyomása, amit Kijev egyre kevésbé képes ellensúlyozni, noha mind anyagi források, mind nyugati hadianyag szempontjából soha nem állt még ilyen jól. Van viszont egy óriási probléma: fogyatkozik a hadra foghatók száma.
Ukrajna most a partizánháború klasszikus és új módszereivel szállna szembe Moszkvával.
Dróncsapásokkal (kihasználva a Nyugat, mindenekelőtt az USA a világűrben működő – távközlési és hírszerző – rendszereinek számszerű és minőségi fölényét) és „klasszikus” partizánmódszerekkel, vonatrobbantásokkal, a vasúti infrastruktúra megrongálásával akar ellenállni Oroszországnak. A voronyezsi nagymegyében, feltehetően ukrán diverzánsok, június elején megrongálták a vasúti sínpár egyik szárát, mintegy 60 centiméteres darabot távolítva el belőle.
Ám a partizánháborúnak van egy hatalmas hátránya: a polgári lakosság csoportjainak kitettsége. Már most is érződik a többmilliós oroszországi ukrán közösségben ennek a negatív hatása. Okkal, ok nélkül zaklatják, gyanúsítgatják őket. A másik hátrány: a partizánháború csak kiegészítő eszköz, önmagában alkalmatlan stratégiai győzelem kivívására.
Amerikai segítséggel, Trump is tudott róla
Kijev a nemzetközi színtéren is aktív. Széthúzná az Oroszországgal szembeni frontot. A nyugat-afrikai Maliból jelentette a kormányközeli RIA Novosztyi, hogy a mali kormányerőket segítő orosz erők az iszlámista terrorista csoportok (ISIS) elleni harcban az ellenfél táborát átvizsgálva olyan dokumentumokhoz jutottak, amelyek az ukrán katonai hírszerzéshez (GUR) köthetők.
Ezekkel az akciókkal Ukrajna meggyengítheti Oroszországot, de nem tudja kivívni ellene a katonai győzelmet. Az ország belsejében végrehajtott tömeges csapással érzékeny, de nem stratégiai veszteséget okoztak Oroszországnak.
Több mint száz darab, egyenként néhány kilogrammos minidrónnal, illetve a rájuk szerelt robbanószerrel az oroszországi stratégiai légierő repülőgépeit támadták távol a határtól.
A drónokat a helyszínre juttatott különleges teherautókból, állítólag több ezer kilométerről távirányítással indították. Ebben vélhetően segített az amerikai hadsereg is, a világon az egyetlen, az ilyen távolságokból széles sávú, nagy adatmennyiséget gyorsan továbbító telekommunikációs rendszerrel rendelkező erő, noha erre nincs közvetlen bizonyíték.
Európa hasonló cipőben jár, mint az oroszok, gyenge, széttagolt, elavult a légvédelme. A NATO európai tagjainak a katonai-biztonsági szervezet felhívása szerint az ötszörösére kellene fejleszteniük szárazföldi bázisú légvédelmi rendszereiket.
- Európának, az itteni NATO-tagoknak úgynevezett „többrétegű leopárdbőr” légvédelmük van.
- A fontos objektumokat, kormányépületeket, katonai parancsnoki központokat többrétegű légvédelem őrzi, amely mind távolság, mind pedig a támadók rendszereinek kapacitása szerint is osztályoz.
- A leopárdbőrön a sötét foltok a védett körzeteket,
- a fehér részek a lég- és rakétavédelem szempontjából védtelen régiókat jelzik.
Tegyük hozzá, hogy az ukránok megsegítése, Európából a légvédelmi rendszerek egy részének Ukrajnába szállítása tovább gyengítette az EU-s NATO-tagok lég- és rakétavédelmét.
A volt szocialista országoknál a legrosszabb a helyzet
Az újdonsült NATO-tagoknál, a „szocialista tábor” volt államainál a legrosszabb a helyzet. Kettős feladat nyomja a vállukat. Egyfelől megötszörözni a lég-, rakétavédelmi kapacitásaikat, másfelől megszabadulni az idejétmúlt szovjet-orosz légvédelmi eszközöktől. Ezek többsége elavult szovjet, közép-hatótávolságú (KUB 2K12), taktikai ballisztikus rakéták ellen nem, vagy alig védő rendszerekkel rendelkezik.
Magyarország légvédelmi rendszerének gerincét tavaly még a 16 KUB 2K12 rakétarendszer adta, amit – akárcsak a többi, hasonló cipőben járó régiós állam – olcsóbb nyugati rendszerekkel kombináltak. Magyarország esetén ez a francia gyártmányú Mistral 3 rövid, 8 kilométeres hatótávolságú, 6 ezer méteres csúcsmagasságig hatásos, a SHORAD-kategóriába tartozó, vállról indítható, rövid hatótávolságú föld-levegő rakéta.
Idén kezdik meg a korszerű, Ukrajnában már tömegesen alkalmazott amerikai-norvég NASAMS légvédelmi rendszer magyarországi telepítését.
Nem tudni, hogy a szegényebb NATO-országok hogyan bírják majd anyagilag a „kettős ötös” NATO-szabály megtartását, egyfelől a GDP-jük 5 százalékára emelni a védelmi kiadásaikat, másfelől ötszörösére tornázni fel a szárazföldi bázisú lég- és rakétavédelmükre fordított összegeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.