A Deere a vesztesek oldalára állt Trump kereskedelmi háborújában – a profitja bánja

Továbbra sem megy jól a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának, a Deere & Co. ismét a várakozások alatti teljesítménnyel vonta magára a figyelmet. A sárga-zöld mintázatú agrárgépeiről ismert óriásvállalat idei üzleti évének negyedik, november 2-án lezárt negyedében is Donald Trump vámpolitikáját korholta legtöbb bajáért, igaz, az idei gyenge hazai termés miatt az időjárást is az üzletmenetet nehezítő tényezők közé sorolta. 

A farmerek ugyanis most kevesebbet tudtak tartalékolni az olyan költséges beruházásokra, mint a traktorvásárlás, inkább halasztják a beszerzéseiket – vagy az olcsóbb bérlést részesítik előnyben. Ez immár minden negyedévben téma volt, s javulást az idén nem tapasztaltak a John Deere-nél. 

Két oldalról szorítják satuba a vámok a Deere-t

A vámok pedig két oldalról is nehézségeket okoznak. Egyfelől jelentősen megdrágították az alapanyagok importját, a cég importból származó vas- és acélszükségletét például 600 millió dolláros extra vámteher sújtotta az idén, másfelől az alacsonyabb költségek miatt külföldre vitt összeszerelés is visszaütött most, hiszen például a Mexikóból „hazahozott” agrárgépek külföldi eredetűnek minősülnek, s érvényesek rájuk a megemelt vámtételek. 

Ha azt nézzük, hogy a Deere termékeinek 50 százaléka az észak-amerikai piacon kel el, akkor érthető, hogy a cég a költségeit minden eszközzel igyekszik kordában tartani. 

s arra ösztökélte, hogy telepítse haza a gyártását, csakhogy a költség-haszon elemzések azt mutatták, hogy az az út egyelőre nem rentábilis a vállalat számára. Inkább kibekkelik Trump elnökségét, annak is vége lesz egyszer. Az elnök a kínaiakkal vívott kereskedelmi háborúja révén is keresztbetett a Deere-nek, amelynek a távol-keleti ország kiemelten fontos felvevőpiaca. 

A kínai export felfutásában bízhat a Deere

A nemrég nyélbe ütött agrármegállapodás megnyitja ugyan az utat az amerikai szója- és gabonaexport előtt, de túl rövid idő telt el eddig ahhoz, hogy ennek a farmerek számára kedvező fejleménynek az agrárgépek keresletére vonatkozó hatásait le tudják mérni. Mindenesetre október 30. óta közel kétmillió tonna amerikai szója érkezett Kínába, s ez alapvetően jó előjel – jegyzi meg a Bloomberg. 

A fent jelzett problémák a Deere pénzügyi számain is nyomot hagynak. A társaság negyedik negyedéves

• bevétele 11 százalékkal, 12,39 milliárd dollárra nőtt,
• adózott bevétele 14 százalékkal, 1,064 milliárd dollárra csökkent,
• részvényarányos profitja (EPS) pedig 4,55-ről 3,93 dollárra olvadt.

A teljes üzleti évet nézve még rosszabbak a számok: ott a bevétel 12, a profit 29 százalékkal zuhant (45,68, illetve 5,03 milliárd dollár). Ennél is elkeserítőbb, hogy a cégvezetés és a piac várakozásai nincsenek szinkronban. 

A részvényesek türelme is véget ér egyszer

A novemberben kezdődött 2026-os pénzügyi évre a Deere a fenti nehézségeit hangsúlyozva 4,00 és 4,74 milliárd közé tervezi a nettó nyereségét, míg a londoni tőzsdecsoport (LSEG) elemzői 5,33 milliárdos profitot várnának el tőle, ami lényeges eltérés. A bevételből a legnagyobb részt képviselő mezőgazdasági nagygépek várható forgalma az észak-amerikai piacon 15-20 százalékkal csökkenhet.

John May vezérigazgató annyival árnyalta a képet, hogy a mezőgazdasági nagygépek haszonkulcsa összeszorult ugyan, de a kisgépek és az erdészeti gépek szegmensében a költségcsökkentési intézkedések pozitív hatása már érvényesülni fog az új üzleti évben. 

Szavai nem voltak túl meggyőzőek, a John Deere árfolyama ezt 6,3 százalékos zuhanással jelezte a tőzsdenyitást megelőző elektronikus kereskedésben. A Deere részvényesei ennek ellenére az optimista üzemmódban voltak az idén, amit az árfolyam 19 százalékos erősödése is igazolt.