
Csapdában a románok - nemcsak a megszorítások, hanem az ezzel okozott infláció is sújtja a lakosságot
A költségvetési hiány csökkentésére és az energiaszámlák növelésére irányuló fiskális intézkedések 8 százalék fölé fogják tolni az inflációs rátát – figyelmeztet az ING Bank Romania. A csökkenő fogyasztás és a már így is nagyon lassan növekvő gazdaság miatt egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az idén stagnál a román gazdaság, sőt a recesszió veszélye is felbukkant – írja a HotNews.ro.

A képviselőház és a szenátus közös plenáris ülése hétfőn 15 órakor kezdődik; a legfontosabb napirendi pont a kormány hiánycsökkentést célzó intézkedéscsomagja. A pakk fontos intézkedései között szerepel
- az áfa emelése – az általános kulcs eléri a 21 százalékot, az egyetlen kedvezményes kulcs pedig 11 száazlék –,
- a szigorú intézkedések az egészségbiztosítással kapcsolatban, ahol több millió román állampolgárnak, akik eddig társbiztosítással rendelkeztek vagy hivatalból biztosítottak voltak, évi 2430 lejt kell fizetniük a biztosítás további igénybevételéért,
- valamint az osztalékadó 10-ről 16 százalékra emelése,
- továbbá a jövedéki adók és a bankadó növelése.
Rövid távon az inflációs nyomás várhatóan fokozódik a júliustól kezdődő magasabb energiaszámlák miatt, amelyeket az augusztustól kezdődő áfa- és jövedékiadó-emelés is felerősít
– értékelte a helyzetet Stefan Posea, az ING Bank Romania közgazdásza.
Száguldásba kezd az infláció, recesszióba csúszhat a román gazdaság
Az ING arra számít, hogy az infláció a májusi 5,5 százalékról a következő hónapokban 7,5-8 százalékra emelkedik, majd az év végére 7,5 százalékon stabilizálódik. A Román Nemzeti Bank májusban 3,8-ről 4,6 százalékra emelte az év végére vonatkozó inflációs előrejelzését – az adóemelés után minden bizonnyal újabb felülvizsgálatra lesz szükség.
Az ING szerint a megszorító csomag drasztikusan visszaveti majd a lakossági fogyasztást, hiszen
- a fogyasztói bizalom az év eleje óta már így is csökken,
- a várakozások szerint növekszik a munkanélküliség, miközben
- az állami bérek és nyugdíjak befagyasztása felerősíti a preventív megtakarítási tendenciákat.
- A kormány júliusban ígért állami költségcsökkentései szintén hozzájárulnak majd a kereslet csökkenéséhez – véli Posea.
Elemzők szerint így könnyen lehet, hogy az ING idei 0,8 százalékos GDP-növekedést váró előrejelzése – ami jelenleg a legpesszimistábbak közé tartozik – is túlságosan optimistának bizonyul. A közgazdász szerint, ha az év hátralévő részében a gazdaság negyedéves szinten stagnálna, akkor az idei GDP mindössze 0,3 százalék lenne. Ugyanakkor
a jelenlegi makrogazdasági pályát tekintve nem zárható ki teljesen annak a kockázata, hogy a gazdaság enyhe recesszióba kerül, vagy akár éves szinten is visszaesik.
Ezek a fejlemények valószínűleg fokozzák a politikai döntéshozók aggodalmait a gazdasági dinamikával kapcsolatban, és nem lenne meglepő, ha a jegybanki kommunikáció is pesszmistábbra fordulna – mutat rá Posea.






