Csapdában a románok - nemcsak a megszorítások, hanem az ezzel okozott infláció is sújtja a lakosságot

A költségvetési hiány csökkentésére és az energiaszámlák növelésére irányuló fiskális intézkedések 8 százalék fölé fogják tolni az inflációs rátát – figyelmeztet az ING Bank Romania. A csökkenő fogyasztás és a már így is nagyon lassan növekvő gazdaság miatt egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az idén stagnál a román gazdaság, sőt a recesszió veszélye is felbukkant – írja a HotNews.ro.

A képviselőház és a szenátus közös plenáris ülése hétfőn 15 órakor kezdődik; a legfontosabb napirendi pont a kormány hiánycsökkentést célzó intézkedéscsomagja. A pakk fontos intézkedései között szerepel 

• az áfa emelése – az általános kulcs eléri a 21 százalékot, az egyetlen kedvezményes kulcs pedig 11 száazlék –, 
• a szigorú intézkedések az egészségbiztosítással kapcsolatban, ahol több millió román állampolgárnak, akik eddig társbiztosítással rendelkeztek vagy hivatalból biztosítottak voltak, évi 2430 lejt kell fizetniük a biztosítás további igénybevételéért, 
• valamint az osztalékadó 10-ről 16 százalékra emelése, 
• továbbá a jövedéki adók és a bankadó növelése.

– értékelte a helyzetet Stefan Posea, az ING Bank Romania közgazdásza. 

Száguldásba kezd az infláció, recesszióba csúszhat a román gazdaság

Az ING arra számít, hogy az infláció a májusi 5,5 százalékról a következő hónapokban 7,5-8 százalékra emelkedik, majd az év végére 7,5 százalékon stabilizálódik. A Román Nemzeti Bank májusban 3,8-ről 4,6 százalékra emelte az év végére vonatkozó inflációs előrejelzését – az adóemelés után minden bizonnyal újabb felülvizsgálatra lesz szükség. 

Az ING szerint a megszorító csomag drasztikusan visszaveti majd a lakossági fogyasztást, hiszen 

• a fogyasztói bizalom az év eleje óta már így is csökken, 
• a várakozások szerint növekszik a munkanélküliség, miközben 
• az állami bérek és nyugdíjak befagyasztása felerősíti a preventív megtakarítási tendenciákat. 
• A kormány júliusban ígért állami költségcsökkentései szintén hozzájárulnak majd a kereslet csökkenéséhez – véli Posea.

Elemzők szerint így könnyen lehet, hogy az ING idei 0,8 százalékos GDP-növekedést váró előrejelzése – ami jelenleg a legpesszimistábbak közé tartozik – is túlságosan optimistának bizonyul. A közgazdász szerint, ha az év hátralévő részében a gazdaság negyedéves szinten stagnálna, akkor az idei GDP mindössze 0,3 százalék lenne. Ugyanakkor 

Ezek a fejlemények valószínűleg fokozzák a politikai döntéshozók aggodalmait a gazdasági dinamikával kapcsolatban, és nem lenne meglepő, ha a jegybanki kommunikáció is pesszmistábbra fordulna – mutat rá Posea.