„Megtorlással, megelőző csapással?" – most lett elege a NATO-nak, agresszív módba kapcsolhat a szövetség az oroszok miatt
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) katonai bizottságának vezetője szerint a szervezet fontolgatja, hogy „agresszívabb” válaszlépéseket tegyen Oroszország kibertámadásaira, szabotázsaira és légtérsértéseire. Giuseppe Cavo Dragone admirális a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy a nyugati katonai szövetség fontolgatja, hogy fokozza válaszlépéseit Moszkva hibrid hadviselésére.
Balti diplomaták teljes háborús hangulatban
Ez a forgatókönyv az admirális szerint is távol áll a NATO hagyományos gondolkodásmódjától és alapítóinak szemléletétől, ami a vezetőség belső ellentéteire enged következtetni. Dragone elismerte, hogy komoly jogi kérdésekbe botlik az ügy, ha elkezdik fontolgatni a fokozott agresszió lehetőségét.
Különösen a kelet-európai és balti országok diplomatái sürgetik a NATO-t, hogy lépjen.
Egy ilyen katonai válasz a kibertámadások esetében a legkivitelezhetőbb, ahol sok ország rendelkezik támadó képességekkel, de kevésbé lenne egyszerű a szabotázs vagy a drónok behatolása esetén.
Agresszív vagy proaktív?
Európát számos hibrid háborús incidens sújtotta – néhányat Oroszországnak tulajdonítanak, mások eredete nincs tisztázva –, a balti-tengeri kábelek elvágásától a kontinens egész területén végrehajtott kibertámadásokig és drónberepülésekig, amelyekről korábban hírt adtunk.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben azért alapították, hogy politikai és katonai eszközökkel garantálja tagjai szabadságát és biztonságát.
Alapvető elve, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállamot érintő támadásnak számít, amely ellen közösen védekeznek. Ezt az elvet azonban nap mint nap kikezdi a modern kor hadviselése és a bizonytalan világpolitikai légkör.
Kell-e agressziót mutatnia a NATO-nak?
A NATO Baltic Sentry kritikus infrastruktúravédelmi programjának sikere ellenére továbbra is hallani kritikát a szövetségben, miután egy finn bíróság elutasította az Eagle S legénysége ellen indított pert, amely hajó az árnyékflotta tagjaként több tenger alatti elektromos és adatkábelt is elvágott, amíg nemzetközi vizeken tartózkodott.
A NATO katonai programot indított a hasonló esetek megelőzésére. Hajók, repülőgépek és tengeri drónok járőröztek a Balti-tengeren, megakadályozva számos kábelvágási incidenst 2023-ban és 2024-ben, illetve azt is, hogy orosz árnyékflottához kapcsolódó hajók kijátszhassák a szankciókat.
A Baltic Sentry kezdete óta nem történt incidens. Ez azt jelenti, hogy a visszatartó erő működik
– emelte ki eredményként Dragone. A balti országok diplomatái azonban azt a kritikát erősítik, mely szerint ha a NATO pusztán reaktív marad,
azzal csak arra buzdítja Oroszországot, hogy folytassa a kísérleteket,
és további utakat találjon a szabotálásra.
Lángokban áll az orosz árnyékflotta: egymás után két tankhajó is berobbant – ez lett a Kairos és a Virat veszte
A NATO specialitása a szigorú szabályozottság
Dragone kiemelte, hogy a NATO és tagjai sokkal korlátozottabbak ellenfeleiknél ami az etikát, a jogot és a joghatóságot illeti.
Ezt az admirális problémának nevezte.
Hozzátette, hogy semmiképpen nem szeretné vesztes pozíció rémképét előrevetíteni, azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy sokkal nehezebb helyzetben vagyunk a NATO-ban, mint ellenfelünk (jelen esetben Oroszország — a szerk.). A NATO katonai bizottságának vezetője szerint a döntő próba az lesz, hogy elrettentik-e a jövőbeli agressziót.
„Hogyan érhető el az elrettentés, megtorlással, megelőző csapással? – ezt alaposan meg kell vizsgálnunk, mert a jövőben még nagyobb nyomás nehezedhet erre” – mondta Dragone.
