Pénteken két hónapja nem látott mágneses vihar éri el a Földet egy napkitörés következtében – közölte Szergej Bogacsov, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének Napcsillagászati Laboratóriumának vezetője a RIA Novosti hírügynökséggel.
Bogacsov elmondta, a legújabb számítások azt mutatják, hogy az augusztus 5-én bekövetkezett M4.4-es napkitörés erősebb geomágneses következményekkel jár, mint amire számítottak. A robbanás utáni plazmafelhő nem közvetlenül a Föld felé, hanem oldalirányban, körülbelül 45 fokos szögben repült. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy vagy egyáltalán nem érinti a bolygót, vagy a kidobódott napanyag periférikus, ritka területein érik el a Földet.
„A legutóbbi újraszámítás után a modellek azonban azt mutatták, hogy a bolygót egy nagy sebességgel száguldó felhőmag fogja eltalálni, és a mágneses mezőre gyakorolt hatás sokkal erősebb lehet” – magyarázta a szakember.
A plazma várhatóan augusztus 8-án délelőtt érkezik meg a Földre, de már péntek este várható a geomágneses helyzet romlása.
A plazmafelhő érkezése előtt ugyanis néhány órával a Föld egy nagy koronalyuk hatászónájába kerül, ami közel egy hétig a geomágneses háttér meredek romlásához vezet.
A napkitörések mágneses viharokat okozhatnak a Földön, amelyek megzavarhatják az elektronikus rendszereket, valamint befolyásolhatják a madarak és állatok vonulási útvonalait. Az erős mágneses viharok zavarokat okozhatnak a rövidhullámú kommunikációs és navigációs rendszerekben, valamint feszültségkimaradásokat az ipari hálózatokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.