Kiderült, hová lett a repülőrajt, Nagy Márton elárulta a következő kihívást: hárompaksnyi kapacitás kell, gyorsan kell építkezni

A magyar kormánynak politikai és gazdasági szorításban kell helytállnia: háborús környezetben, ellenszélben, a gyenge német gazdaság visszahúzó hatása mellett és a brüsszeli pénzügyi zsarolással szemben – mondta el az Indexnek adott interjújában Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter számos fontos és aktuális témában megosztotta a gondolatait.

Hova lett a repülőrajt?

Nagy Márton szerint az idei évre kitűzött 3-6 százalékos növekedési cél nem légből kapott szám volt, mivel a magyar gazdaság képes erre. „Azonban 2025-ben a belső kereslet körülbelül 2 százalékponttal emeli a GDP-t, és ha a német gazdaság nem lenne recesszióban, a külső kereslet további nagyjából 2 százalékpontot adna hozzá. Ez együtt már 4 százalék. Most viszont más a helyzet: a fogyasztás hozza a maga 2 százalékát, de a német gazdaság gyengélkedése, az elmaradó beruházások és a kapacitástöbblet körülbelül mínusz 2 százalékot húz vissza. Így jön ki a 0–1 százalék közötti növekedés” – ismertette a tárcavezető.

Hozzátette, hogy ha a kormány nem védené a lakosságot a reálbérek emelésén keresztül, akkor nem pluszban, hanem mínuszban lennénk. Ez azért van, mert a német gazdaság gyengélkedése és a járműipar gyengélkedése hosszabb, mint amire a kormány és egyébként az elemzők is számítottak. A magyar gazdaság azonban rendkívül kitett a német gazdaságnak. Ez sokáig húzóerő is volt, most viszont minket is magával rántott. A tárcavezető szerint a kormány a több lábon állásban hisz, és ezért is dolgozik.

A jövedelmek emelkedése uniós viszonylatban is jónak számít

A miniszter a lakosság helyzetéről is beszélt. Elmondta, hogy ha a háztartásokat nézzük, az átlagos nettó reálkereset 2021 decembere óta mintegy 14 százalékkal emelkedett. Jövő év elején ez meg fogja haladni a 15 százalékot, 2026 végére pedig 21 százalék felett lehet.

„Nettó adatokról beszélünk, vagyis benne van a béremelés, az adócsökkentés és az infláció mérséklésének hármas hatása is. Ez a három együtt adja ki a reálbér-emelkedést. A reáljövedelmek még gyorsabban nőnek: 2021 utolsó negyedévéhez képest jelenleg körülbelül 16 százaléknál tartanak, jövő év elején 20 százalékon, 2026 végére pedig közel 23 százalékon állhatnak. Ebben már benne vannak a nyugdíjak és a tőkejövedelmek is. Ez az ütem jelenleg az egyik leggyorsabb az Európai Unióban” – fejtette ki az NGM vezetője.

Az energiaellátás fontos, Paks II. kulcskérdés

Nagy Márton kitért arra is, hogy nincs sikeres gazdaságpolitika szuverén és versenyképes energiapolitika nélkül, és Magyarországnak ezen a területen volt és van teendője. A tárcavezető szerint Magyarország energiakitettsége 2021-hez képest összességében nem változott. Az energiafogyasztás mintegy 8,8 százalékkal csökkent, a hazai energiatermelés 8,5 százalékkal nőtt, ezzel a nettó energiaimportunk volumene közel 18 százalékkal tudott mérséklődni, 2021-hez képest. A problémát az energiaárak jelentik, amelyek még mindig nagyjából másfélszer magasabbak, mint a válság előtt, ezért az importon keresztül a GDP mintegy 3-4 százalékát továbbra is energiára költi Magyarország. Az orosz–ukrán háború elején az energiaválság hazánkat is súlyosan érintette.

A miniszter szerint a válságból tanulni kell. A cél az, hogy még egyszer ne történjen meg. „Ezért növeltük radikálisan a napelemes kapacitásokat, ezért épül Paks II., és ezért az a cél, hogy Magyarországnak hárompaksnyi kapacitása legyen: a meglévő Paks I., a készülő Paks II. és egy olyan napelemes rendszer, amely éves szinten egypaksnyi áramot képes termelni. Ehhez azonban nem elég a napelem, mögé ipari méretű tárolókapacitás kell. Ma Magyarországon a napelemek mögötti tárolói fedezettség mindössze 1–2 százalék közötti, miközben az uniós átlag 4 százalék, egyes északi országokban 50 százalék felett van, de Romániában is 18 százalék körüli” – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton szerint ezen a téren adódik a következő nagy feladat, a tárolókapacitások gyors felépítése. Ha ezt megtesszük, akkor, úgy véli, valóban csökkenthető az importfüggőség, mérsékelhetők az árak, és hosszú távon versenyképes energiaalapot tudnak biztosítani a magyar gazdaságnak.

Létezik a védőpajzs Nagy Márton szerint

A védőpajzs kidolgozásáról a magyar miniszterelnök és az Amerikai Egyesült Államok elnöke állapodott meg. Nem egyetlen konkrét eszközről beszélünk, hanem egy több elemből álló konstrukcióról. Ebbe beletartozik a szabad vámszövetség kérdése, de ennél fontosabb a fejlesztési hitelezés, például a magyar EXIM és az amerikai EXIM együttműködése. A cél az, hogy minden Amerikából érkező nagyobb beszerzés mögé – legyen az hadiipari vagy energetikai – olcsó finanszírozás társuljon. Emellett vizsgáljuk egy swapline lehetőségét is” – részletezte Nagy Márton, egyúttal megerősítve, hogy a védőpajzs igenis létezik.

A védőpajzs kapcsán a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály nemrég úgy nyilatkozott, hogy szerinte az elsősorban a jövőről szól, hiszen jelenleg erre Magyarországnak nincs szüksége.