Ütik a forintot, már 391-be kerül az euró – kritikus mondatok állhatnak a szabadesés mögött
Továbbra is gyengélkedik a forint, amely az előző héten, az MNB kamatdöntését követő galamb hangvételű monetáris politikai üzenetek következtében került lejtőre. A trend kedden, közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt sem tört meg, sőt, az esés fokozódott. A mai forintesés mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai állhatnak, aki ismét a kamatcsökkentés mellett tört lándzsát, és a kormány árszabályozó politikája mellett is kiállt egy friss interjúban.
Az euró jegyzése kedd délelőtt stabilan a 390-es szint fölé került, rövid ideig 391 felett is járt a keresztárfolyam. Fél 11-kor 390,9 forint volt a váltási árfolyam, 0,6 százalékkal értékelődött le a hazai pénz.
A dollár 0,3 százalékkal drágult, a keresztárfolyam átlépte a 331,7-es szintet.
A svájci frankot 0,8 százalékkal magasabban, 420,5 forinton, az angol fontot 0,6 százalékkal drágábban, 447,6 forinton váltják.
A forint gyengülése mögött hazai okok állhatnak, amit az is alátámaszt, hogy a régiós fizetőeszközök is elszaladtak mellette: a cseh korona 0,6 százalékkal kerül többe, a lengyel zloty ára pedig 0,3 százalékkal került feljebb.
Nagy Márton szavaira reagálhat a forint
A Bloomberg szerint a forint ma Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavaira gyengült, a gazdasági csúcstárca vezetője ugyanis egy interjúban ismét kamatcsökkentést szorgalmazott, és megkérdőjelezte a jegybank politikáját, amely a valuta erősödéséhez vezetett.
Ha az inflációt nézzük – és hangsúlyozom, hogy a jegybank elsődleges célja is az inflációra vonatkozik –, akkor ebből a szempontból a kamatcsökkentés lehetősége megnyílt. Mi már korábban is így láttuk, de ha a jegybank óvatosabb, akkor azt mondom, jobb később, mint soha. A gazdaság ugyanis alacsonyabb kamatokra vár, ez a Széchenyi Kártya hitelei iránt – ezek a rendkívül kedvező fix 3 százalékos kkv-hitelek – jelentkező óriási keresletből egyértelműen látszik. Gyakori érv, hogy gyenge a külső kereslet, ezért a kamatcsökkentés nem élénkítené a hitelezést, de ezt a tapasztalatok, mint arra utaltam, nem igazolják. Ha a kamatszint alacsonyabb lenne, nem kellene költségvetési pénzből kamattámogatást adni. Így viszont a szigorú jegybanki kamatpolitika miatt a költségvetésnek tízmilliárdos, akár százmilliárdos terhet kell átvállalnia, miközben ez a növekedést sem segíti
– jelentette ki az Indexnek.
A lap külön megkérdezte azt is, hogy ez most egy kritika-e a monetáris politikával szemben, erre azt válaszolta Nagy Márton:
A jegybank elsődleges feladata az infláció letörése, és ebben nem akartuk akadályozni. A gazdaságra gyakorolt mellékhatásokat viszont nem hagyhattuk figyelmen kívül. Ezért nyitottuk meg a fix 3 százalékos hiteltermékeket: a Széchenyi Kártyát, az Otthon Startot, amelyek mellett további konstrukciók is rendelkezésre állnak. Ezekkel lényegében átvállaltuk a magas kamatszint gazdasági terheit, és lehetővé tettük, hogy a vállalkozások és a lakosság továbbra is kedvezőbb finanszírozáshoz jussanak. Így a jegybank nyugodtan fókuszálhatott az inflációra, miközben mi enyhítettük a szigorú monetáris politika növekedésre gyakorolt negatív hatásait.
Jó a viszonyuk Varga Mihállyal
A tárcavezető a lapnak egyébként kiegyensúlyozottnak nevezte a kapcsolatát varga Mihály MNB-elnökkel, különösen Matolcsy György előző jegybankvezér ciklusához képest, amikor szerinte a piacot vezetni akaró jegybanki gondolkodás volt jellemző. Varga Mihály ezzel szemben inkább a piacot követő megközelítést képviseli: megnézi, mit csinál a piac, mire reagál, és azt képezi le a döntéseiben. A miniszter szerint „nincs olyan, hogy jó vagy rossz megközelítés, csak eltérő, egyszerűen csak más filozófia”.
A gazdasági tárca vezetője megvédte a kormány piaci működésbe beavatkozó lépéseit, a többi között az árrésstopot is.
Vannak olyan területek, ahol nincs valódi verseny, ahol torzulások alakulnak ki. Ilyenkor a piac nem képes magát korrigálni, és ott be kell avatkozni
– magyarázta Nagy Márton, aki elismerte, nem idegen tőle a piaci beavatkozás gondolata.
Lehet azt mondani, hogy torzítjuk a piacot, de valójában egy már meglévő torzulásra reagálunk. A piaci beavatkozásnak elvileg rövid távúnak kell lennie, ezt én is így gondolom. A kérdés mindig az, hogy mikor és hogyan lehet kivezetni
– hangsúlyozta.
