Európa-szerte számos példa van arra, hogy a nagyvárosokban hogyan lehet átvészelni a nyári kánikulát a folyók partján, akár szabadtéri medencékben vagy különböző strandokon fürödve.
Berlinben például hosszú ideje működik a Badeschiff szabadtéri medence a Spree folyó partján, a Capital Beach a központi vasútállomás közelében vagy éppen az Oststrand nevű strand, amely az egykori berlini faltól nem messze található.
Koppenhága kikötőjében közel húsz éve építették ki a gyerek- és felnőttmedencéket, miközben
a század eleji magyar fővárosban hasonló fürdők működtek hosszú ideig. Budapesten jelenleg csak nyáron a Római-parton van lehetőség a Dunába bemenni, folyó mentén medencéket pedig emberemlékezet óta senki sem látott.
Korábban petíciót is indított a Város és Folyó Egyesület (Valyo), hogy folyami uszoda épüljön a Dunán. Az egyesület mérései szerint
2024-ben a Duna vize az európai uniós és magyar jogszabályok alapján egész strandszezonban alkalmas fürdőzésre a főváros több pontján is.
Tavaly az önkormányzati választáson a főpolgármester-jelöltek új beruházásokat, a város szerkezetének átszabását is ígérték.
Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt, jelenleg a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője például az ígérte, hogy a Duna belvárosi szakaszát használó óriáshajókat kijjebb fogja terelni, a felszabadult partszakaszt pedig ugyancsak rekreációs funkcióval töltené meg. Arról is beszélt, hogy visszahozza a Dunában kialakított medencéket, ahogy ez a 19. században is volt.
A 19. században az Országháztól az Erzsébet hídig sorakoztak a Duna-fürdők, melyek sportolási, edzési célokat szolgáltak és közfürdő funkciót is elláttak egyben
– írta Vitézy egy tavalyi posztjában.
A választást követően a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben már döntött is arról, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány a dunai folyami uszoda létesítésének lehetőségeiről.
A napokban pedig Karácsony Gergely főpolgármester azt írta a Facebook-oldalán, hogy sokat javult a Duna vízminősége, a folyó sok helyen fürdésre is alkalmas. „Ezért tudjuk szabadstrandok nyitását és uszodák újranyitását előkészíteni a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel” – írta.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a Világgazdaság megkeresésére azt írta, hogy már vizsgálják többek között a létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, része lesz vízminőség-elemzés, megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is.
Közölték azt is, hogy
a Duna fővárosi szakaszán a szabadstrand és uszoda kialakításával kapcsolatos előkészítés megkezdődött,
amelyben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. civil szervezetekkel együtt részt vesz.
A főváros tulajdonában lévő nagy múltú cég jelenleg hét gyógyfürdőt, illetve öt strandfürdőt üzemeltet Budapesten. Korábban a Világgazdaság megírta, hogy több mint 3,8 millió vendéget vonzanak évente a budapesti fürdők, amelyek a főváros legnagyobb bevételtermelői. Az év elején lényegében inflációkövető, 5 százalékos áremeléssel nyitottak a fővárosi fürdők, amelyek egyre több napon üzemelnek telt házzal.
Örülök, hogy a főpolgármester megkezdte ennek a munkának az elvégzését
– közölte Vitézy lapunk megkeresésére. Hozzátette, a Fővárosi Közgyűlés az ő javaslatát fogadta el tavaly, a határozatából pedig látszik, hogy
a készülő vizsgálat nyomán kell a helyszínről dönteni,
ez is a most induló munka része lesz. Programjában korábban arról is írt, hogy a 18. századtól egészen a 20. század közepéig „magától értetődő volt, hogy biztonságosan meg lehet mártózni a Dunában”, például 1930 körül csak a belvárosi szakaszon kilenc lebegő uszoda működött.
Azt is ígérte, hogy a külső városrészekben – a Római-parton, a Nép-szigeten, a Ráckevei-Duna mentén és az újbudai partszakaszon – természetes szabadstrandokat alakítanának ki, illetve a belvárosban is létrehoznának legalább egy úszóműre helyezett medencét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.