BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közel száz év után ismét lesz strand a Duna partján a fővárosban – de melyik kerület nyer ezzel?

Fontos stratégiai ágazata a fővárosi turizmusnak a fürdők üzemeltetése. Már keresik, hogy Budapesten hol lehetne szabadstrandot, illetve szabadtéri medencét létrehozni.

Európa-szerte számos példa van arra, hogy a nagyvárosokban hogyan lehet átvészelni a nyári kánikulát a folyók partján, akár szabadtéri medencékben vagy különböző strandokon fürödve. 

Budapest,,Hungary,-,July,18,,2024:,People,Are,Having,Fun,
Budapesten nyáron egyedül a Római-parton van lehetőség a Dunába bemenni / Fotó: Shutterstock

Berlinben például hosszú ideje működik a Badeschiff szabadtéri medence a Spree folyó partján, a Capital Beach a központi vasútállomás közelében vagy éppen az Oststrand nevű strand, amely az egykori berlini faltól nem messze található. 

Koppenhága kikötőjében közel húsz éve építették ki a gyerek- és felnőttmedencéket, miközben 

a század eleji magyar fővárosban hasonló fürdők működtek hosszú ideig. Budapesten jelenleg csak nyáron a Római-parton van lehetőség a Dunába bemenni, folyó mentén medencéket pedig emberemlékezet óta senki sem látott.

Korábban petíciót is indított a Város és Folyó Egyesület (Valyo), hogy folyami uszoda épüljön a Dunán. Az egyesület mérései szerint 

2024-ben a Duna vize az európai uniós és magyar jogszabályok alapján egész strandszezonban alkalmas fürdőzésre a főváros több pontján is.

Ígérték: rá se lehet majd ismerni Budapestre

Tavaly az önkormányzati választáson a főpolgármester-jelöltek új beruházásokat, a város szerkezetének átszabását is ígérték. 

Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt, jelenleg a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője például az ígérte, hogy a Duna belvárosi szakaszát használó óriáshajókat kijjebb fogja terelni, a felszabadult partszakaszt pedig ugyancsak rekreációs funkcióval töltené meg. Arról is beszélt, hogy visszahozza a Dunában kialakított medencéket, ahogy ez a 19. században is volt.

A 19. században az Országháztól az Erzsébet hídig sorakoztak a Duna-fürdők, melyek sportolási, edzési célokat szolgáltak és közfürdő funkciót is elláttak egyben

– írta Vitézy egy tavalyi posztjában.

Patinás nagyvállalat kezeli majd a fürdőket

A választást követően a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben már döntött is arról, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány a dunai folyami uszoda létesítésének lehetőségeiről. 

A napokban pedig Karácsony Gergely főpolgármester azt írta a Facebook-oldalán, hogy sokat javult a Duna vízminősége, a folyó sok helyen fürdésre is alkalmas. „Ezért tudjuk szabadstrandok nyitását és uszodák újranyitását előkészíteni a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel” – írta.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a Világgazdaság megkeresésére azt írta, hogy már vizsgálják többek között a létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, része lesz vízminőség-elemzés, megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is.

Közölték azt is, hogy 

a Duna fővárosi szakaszán a szabadstrand és uszoda kialakításával kapcsolatos előkészítés megkezdődött, 

amelyben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. civil szervezetekkel együtt részt vesz. 

A főváros tulajdonában lévő nagy múltú cég jelenleg hét gyógyfürdőt, illetve öt strandfürdőt üzemeltet Budapesten. Korábban a Világgazdaság megírta, hogy több mint 3,8 millió vendéget vonzanak évente a budapesti fürdők, amelyek a főváros legnagyobb bevételtermelői. Az év elején lényegében inflációkövető, 5 százalékos áremeléssel nyitottak a fővárosi fürdők, amelyek egyre több napon üzemelnek telt házzal. 

Hol lesznek az új fürdők?

Örülök, hogy a főpolgármester megkezdte ennek a munkának az elvégzését

– közölte Vitézy lapunk megkeresésére. Hozzátette, a Fővárosi Közgyűlés az ő javaslatát fogadta el tavaly, a határozatából pedig látszik, hogy

a készülő vizsgálat nyomán kell a helyszínről dönteni, 

ez is a most induló munka része lesz. Programjában korábban arról is írt, hogy a 18. századtól egészen a 20. század közepéig „magától értetődő volt, hogy biztonságosan meg lehet mártózni a Dunában”, például 1930 körül csak a belvárosi szakaszon kilenc lebegő uszoda működött. 

Azt is ígérte, hogy a külső városrészekben – a Római-parton, a Nép-szigeten, a Ráckevei-Duna mentén és az újbudai partszakaszon – természetes szabadstrandokat alakítanának ki, illetve a belvárosban is létrehoznának legalább egy úszóműre helyezett medencét. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.