Ez igazi siker: mégse szárad ki Magyarország egyik legismertebb folyója - egyetlen beavatkozással rengeteg vizet juttattak a medrébe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) irányításával a nyár folyamán a Zagyva Jánoshida feletti szakaszán egy fenékküszöb felújításának hatására több mint egy méterrel megnőtt a Zagyva vízszintje – írja a Pecaverzum.
A duzzasztás hatása már a jászteleki vízmércén is nyomon követhető.
A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a Nefag Jánoshidán 18,36 hektár, Jászteleken 36,42 hektár erdőt kezel a Zagyvával határosan. Az egykori holtágak partjai, a Jászság legidősebb máig fennmaradt erdőterületeit rejtik.
A Mizsei erdő Zagyva hídjánál található tölgyes 93 éves. Az ilyen korú erdők csak nagyon lassan tudnak alkalmazkodni a megváltozott termőhelyhez, különös tekintettel a csökkenő talajvízszinthez. Ezért is fontos a Zagyva minél magasabban vízszintje.
A többlet talajnedvesség akár további évtizedekre is megmentheti a kiszáradástól az érintett erdők kocsányostölgy egyedeit.
A műtárgy hozadéka, hogy a Csonkás-éren keresztül több ezer hektáros területen is elérhető lesz a víz, így például a Mizsei kerekerdőben is, ami szintén unikális értékű, mert már az első katonai felmérésen, 1785-ben is erdőként szerepelt.
Szolnokon már szinte eltűnt
A Zagyva folyó szolnoki szakaszán az aszály következtében szinte teljesen eltűnt a víz, medrét buja zöld növényzet borítja. A mezőgazdasági területeken sok bomló anyag kerül bele, ami serkenti a növényi vegetáció fejlődését. A Zagyva folyó vízhozama az elmúlt években drasztikusan visszaesett. A szolnoki szakaszon a medret zöld növényzet borítja, a folyó medre szinte teljesen kiszáradt, vagy csak néhány centiméter víz csordogál benne. Mindez a tartós aszály és a szokatlanul kevés csapadék következménye, amit a klímaváltozás váltott ki – írtuk meg korábban.
Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke a lapnak elmondta: a vízben lévő növényzet elhal és bomlik, ami a meder feltöltődéséhez vezet. A folyamat sebessége kiszámíthatatlan, mert minél sekélyebb a víz, annál gyorsabban zajlik le.
Az alacsony vízszintű területeken, például mocsarakban és lápokban a mocsári növényzet kialakulása megakadályozza a vízi élőlények fennmaradását. Különösen a széleslevelű gyékény terjedt el nagy tömegben a vízi élőhelyeken: a növények elhaló levelei tovább erősítik a meder feltöltődési folyamatát.
