Drámai videó bizonyítja: eltűnik Magyarország második legnagyobb folyója - annyi víz maradt benne, hogy át lehet rajta gyalogolni
Az elmúlt hónapokban fokozatosan emelkedett az aszályindex a Dél-Alföldön: kevés a csapadék, ezzel együtt pedig csökken a talajvíz és a Tisza vízszintje is. A vízkészletek hiányát a szezonális árvizek pótolhatnák, ezek azonban rendre elmaradnak, az utóbbi 10–12 évben gyakorlatilag nem volt olyan árvíz, ami az ártér egészét betakarta volna. A Nem víznek való vidék című dokumentumsorozat csapata az Alsó-Tisza-vidékre látogatott, ahol Kiss Tímea független kutató segítségével mutatták be a térség problémáit – írja a 24.hu.
A szakértő és a stáb tagjai a Szolnoktól délre fekvő Vezsenyen az alacsony vízállás miatt szinte a folyói kellős közepéig sétáltak be, ám a víz alig ért a bokájuk fölé.
A helyszínen azonban nem csak a kevés víz a gond:
a Tisza medre itt annyira bevágódott, vagyis mélyült, hogy a partél helyenként akár 5-6 méterre is lehet. A mélyülés a 19. század végén elkezdett folyószabályozások eredménye, amelyek alig több mint 100 éve alatt drasztikusan megváltoztatták a Tiszát.
A folyó kanyarulatait elvágták, ezzel meggyorsult a folyása, ami a meder mélyülésével járt. Mindeközben a hordalékmérlege is megváltozott, vagyis az, mennyi anyagot mozgat meg a Tisza. Mára medréből több üledék távozik, mint amennyi érkezik, vagyis jelenleg is mélyül. Ez vízkészleteink szempontjából kifejezetten nagy probléma. A mély mederből az árvíz nem, vagy csak nehezen tud kiönteni az árterekbe, ahol feltölthetné a talajvízkészleteket, amelynek ráadásul a maradéka is belefolyik a Tiszába, ahogy a folyó egyre mélyül.
Vagyis nyáron, az úgynevezett kisvizes időszakban, amikor a csapadékból is hiány van, a mélyülő medrű Tisza „megcsapolja” a talajvizet, ezzel súlyosbítva az aszályt a környező területeken.
Pusztul az állatvilág is
Az Akolszögi-holtágnál szintén nem rózsás a helyzet. Ez a hely a többi holtággal együtt a Tisza-vidék legfontosabb vizes előhelyei közé tartozik, sok állatfaj kizárólag ezek környezetében él meg. Ám a Tisza mélyülése miatt ide sem jut elegendő víz, a forgatás pillanatában annyira ki volt száradva, hogy csónakázni sem lehetett rajta.
A csökkenő vízszintet a partokon elpusztult kagylók és haltetemek kupacai jelzik, amelyek az alacsony vízállással járó oxigénhiánynak estek áldozatul.
Ezt a víz mesterséges pótlásával lehetne elkerülni, ami más holtágaknál, például a Mártélyi-holtágnál jól bevált. Itt a vízpótlás hatására látványosan magasabb a víz állása és jobb a minősége is, aminek pozitív hatása az élővilágon is látszik. A vízpótlás előnyeit ugyanakkor nemcsak az állatok, hanem az emberek is élvezik. A holtág népszerű nyaralóhelyszín, amelyen strandot, üdülőtelepet és számos vendéglátóegység tudtak kialakítani, emellett ideális a csónakázáshoz is.
