BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Angela Merkel mossa kezeit: megnevezte, szerinte kik a felelősek a vérontásért

Angela Merkel a magyar Partizánnak adott interjúban arról beszélt, hogy a keleti tagállamok ellenállása is hozzájárult ahhoz, hogy az EU és Oroszország között megszakadt a párbeszéd. A volt német kancellár szerint ez a szakadék később az ukrajnai háborúhoz vezetett. Merkel nem mentette fel Putyint, de európai politikai hibák sorozatát idézte fel.

Angela Merkel volt német kancellár ritkán ad interjút, ezért különös figyelmet kapott, amikor a magyar Partizán csatornának nyilatkozott. A beszélgetésben egy meglepően éles kijelentést tett: szerinte Lengyelország és a balti országok ellenállása is szerepet játszott abban, hogy megszakadt a diplomáciai párbeszéd Oroszország és az Európai Unió között, ez pedig közvetve hozzájárult az Ukrajna elleni orosz invázióhoz – számolt be róla a Magyar Nemzet.

Angela Merkel megnevezte, szerinte kik hibázta az orosz-ukrán háború kitörése előtt
Angela Merkel megnevezte, szerinte kik hibázta az orosz-ukrán háború kitörése előtt / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Merkel felidézte a 2014-es eseményeket, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és elismerte a kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat. Ezt követően született meg az első minszki megállapodás, amelyet Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselői írtak alá 2014 szeptemberében. A dokumentum célja a tűzszünet és a politikai rendezés volt, de a harcok hamar újra fellángoltak.

A volt kancellár szerint a megállapodás ugyan „bizonyos nyugalmat hozott”, de nem tudta megakadályozni a fegyveres konfliktus eszkalálódását. Mint mondta, ez az időszak lehetőséget adott Ukrajnának arra, hogy katonailag és politikailag megerősödjön a 2015-ös orosz ellentámadás után. Ugyanakkor 

Merkel elismerte: az egyezmény nem változtatta meg sem Vlagyimir Putyin, sem a szakadár vezetők álláspontját.

2015 elején, a harcok újbóli fellángolása után, megszületett a Minszk II egyezmény is, de ez sem hozott tartós békét. 2015 és 2021 között az orosz és szakadár erők több mint ötezer ukrán katonát öltek meg vagy sebesítettek meg – a tűzszünet ellenére. Merkel szerint 2021-re világossá vált, hogy Putyin már nem tekinti érvényesnek a megállapodásokat, ezért ő új diplomáciai formátumot javasolt volna, amelyben az Európai Unió közvetlenül tárgyalhatott volna az orosz elnökkel.

Voltak, akik ezt nem támogatták. Elsősorban a balti államok, de Lengyelország is ellenezte

– mondta Merkel, hozzátéve, hogy ez a megosztottság gyengítette az uniós diplomáciát a háború előtti években. Az interjúban Merkel nem mentette fel Putyint az invázió felelőssége alól, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a párbeszéd megszakadása mindkét oldalon politikai hibák sorozatának eredménye volt.

A Partizánon megjelent interjúban 4:48-tól beszél Merkel az említett témáról:

Pánikolnak az ukránok: újabb szövetségest vesztettek el az oroszok ellen

Nem sokkal a csehországi választásokat követően a győztes ANO párt vezetője, a várhatóan hamarosan újra kormányt alakító Andrej Babis kijelentette, hogy 

Ukrajna még nem áll készen az Európai Unióhoz való csatlakozásra. 

A Pravda ukrán hírportál szerint Andrej Babis kiemelte, hogy három alkalommal találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, legutóbb 2019 novemberében, és akkor is támogatta Ukrajnát a Krím félsziget megszállása után, és most, az orosz–ukrán háború alatt is.

„Az Európai Unión keresztül segítünk Ukrajnának. Az EU segít Kijevnek, és ezt az európai költségvetés biztosítja, mi pedig sok pénzt fizetünk az európai költségvetésbe, ezért továbbra is segíteni fogunk” – jelentette ki az ANO vezetője.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.