Komoly válságban van az Európai Unió – a nyugatiak pedig ujjal mutogatnak ránk
„Ha az Európai Unió meg akarja őrizni a jólétét, illetve a társadalmi és a hozzá kapcsolódó politikai stabilitását, akkor elengedhetetlen, hogy egy új növekedési pályára álljon” – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A politikus szerint az unió versenyképességi válsága nem új keletű. Ennek gyökerei legalább másfél évtizede alakultak ki: a 2000-es években az unió lemaradt az Egyesült Államok és Kína mellett, ez pedig egybeesett az EU bővítésével.
A Századvég által szervezett Vidék Konferencia 2025 nevű eseményen a miniszter elmondta, hogy Nyugat-Európában kialakult az a kép, hogy a kelet-európai országok csatlakozása miatt esett vissza az EU teljesítőképessége.
„Ez talán indokolja a hosszú ideje tartó bővítési apátiát, ami a megítélésem szerint az Európai Unió számára egy kihagyott versenyképességi lehetőség” – tette hozzá. Az uniós ügyekért felelős miniszer szerint
nem lehet a versenyképességet a bővítéssel és a velejáró felzárkóztatással szembeállítani.
Emlékeztetett, hogy a 2024-es magyar elnökség idején több pontból álló versenyképességi megállapítást tettek le az asztalra. A budapesti nyilatkozat magában foglalja
- a vállalatokat súlytó adminisztratív terhek csökkentését,
- az energiaárak mérséklését,
- az európai GDP legalább 3 százalékának a kutatás-fejlesztésre való fordítását,
- a közös európai védelmi ipari bázis létrehozását.
Bóka János szerint a javaslataik magában foglalták a területfejlesztéseket és a gazdaságélénkítést is.
„Talán ez az utolsó intézményi ciklus, amikor még van lehetőség arra, hogy egy meglehetősen ambiciózus menetrendben ezek a strukturális reformok elinduljanak. Ha most sem sikerül ezen területen áttörést elérni, akkor Európa végképp lemarad a globális innovációs versenyben” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy egy évvel a magyar elnökség után nem történt érdemi előrelépés a legtöbb területen, konkrét jogalkotási javaslat nem jelent meg. Erről beszélt Mario Draghi korábbi olasz kormányfő, az Európai Központi Bank volt elnöke, aki szerint Európa növekedési alapjai tovább gyengültek.
Az Európai Unióban mintegy 137 millióan élnek vidéki térségekben
Az európai ügyekért felelős miniszter szerint a kohéziós politikának köszönhetően Magyarország és a régiós országok is fel tudtak zárkózni. Magyarország egy főre eső GDP-je 2004-ben az uniós átlag 63 százalékát tette ki, 2010-ben 66 százalékát, 2024-ben 74 százalékát érte el.
Ez annak a bizonyítéka, hogy a kohéziós politika működik, ha a forrásokat valóban a térségek fejlesztésére fordítják
– jelentette ki Bóka János.
Arról is beszélt, hogy már kialakult a vita a 2027 utáni pénzügyi keretről, ebben a vitában szerepel a közös agrárpolitika jövője is. A miniszter emlékeztet, hogy ez az Európai Unió egyik legfontosabb és legrégibb közös politikája, amelynek célja az élelmezés biztonságának garantálása, a gazdák támogatása, illetve a mezőgazdaság és a vidék fenntartásának a biztosítása.
Bóka hozzátette, hogy az unió jelentős összegekkel támogatta a mezőgazdaságot, azonban a koronavírus-járvány után rá kellett jönni, hogy más stratégiai területeken is ki kell alakítani közös politikát.
Az Európai Unióban mintegy 137 millióan élnek vidéki térségekben, a miniszter hangsúlyozta: a vidék évek óta komoly kihívásokkal küzd demográfiai és gazdasági szempontból is.
Az unió pedig erre azt a választ akarja adni, hogy a fejlődéseket segítő, nélkülözhetetlen beruházásokat finanszírozna, de Bóka János hangsúlyozza, hogy minden beruházás csak akkor tölti be a feladatát, ha a fiatal generáció megtartását is eredményezi.
