Meg meri-e támadni Zelenszkij a Barátságot? Orbán washingtoni vizitje után megváltozhatott a válasz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben kijelentette, hogy Ukrajna „megtalálja a módját annak, hogy az orosz olaj ne jusson el Európába”. A kijelentés politikai és energetikai szempontból egyaránt érzékeny kérdéseket vet fel. Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy Zelenszkij mondata elsősorban politikai üzenet, nem pedig konkrét fenyegetés.
„Az ukrán elnök szavai inkább arra utalnak, hogy Kijev elégedetlen azzal, ahogy az Európai Unió és az Egyesült Államok kezeli az orosz energiahordozók kérdését. A Barátság vezeték emlegetése figyelemfelkeltésre szolgál, nem valószínű, hogy Ukrajna katonai vagy technikai eszközökkel próbálná megzavarni a működését” – mondta a szakértő.
Sokaknak szúrja a szemét, hogy Magyarország mentességet kapott az orosz olajimport elleni szankciók alól
A Barátság vezeték 1964 óta működik, és ma is Magyarország egyik legfontosabb energiaforrása. Az ország a kőolaj több mint felét ezen a csatornán keresztül kapja, így egy esetleges fennakadás közvetlenül befolyásolná a gazdaságot és az üzemanyag-ellátást. Az elmúlt években többször is történt leállás dróntámadások és robbanások miatt, de ezek hátterét soha nem sikerült teljes bizonyossággal feltárni.
Horváth József szerint az ilyen események rávilágítanak arra, mennyire sebezhető az európai energiaellátás:
A kőolaj- és gázvezetékek stratégiai létesítmények, ezért bármilyen incidens nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kérdés is. A Barátság vezeték működése eddig is politikai viták kereszttüzében állt, és ez valószínűleg a jövőben sem fog változni
– fogalmazott.
A mostani feszültség közvetett kiváltó oka lehet az is, hogy az Egyesült Államok külön mentességet adott Magyarországnak az orosz olajimporttal kapcsolatos szankciók alól. Ez azt jelenti, hogy hazánk továbbra is vásárolhat orosz kőolajat a Barátság vezetéken keresztül, miközben több uniós tagállam már teljesen leállította a behozatalt. Horváth József szerint ez a döntés Ukrajnában politikai vereségként csapódott le. „Kijev hónapok óta próbálja elérni, hogy az EU egységesen lépjen fel az orosz energiahordozók ellen, de Magyarország mentessége azt üzeni: a realitások felülírják az elvi álláspontokat. Ez érthetően frusztrálja az ukrán vezetést” – magyarázta a szakértő.
A biztonságpolitikai elemző hozzátette, hogy
Zelenszkij kijelentése egyértelműen reakció Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni találkozójára is,
melyet Kijevben aggodalommal figyelhettek. „A találkozó megerősítette Magyarország diplomáciai mozgásterét, és azt, hogy hazánk gazdasági és politikai értelemben is védőernyőt kapott az Egyesült Államoktól. Ezt Ukrajnában figyelmeztető jelként értékelhették” – mondta Horváth.
A Barátság vezeték leállítása több lenne mint politikai kockázat
Egy esetleges támadás vagy technikai akadályozás a vezeték ellen súlyos következményekkel járna. A svájci Die Weltwoche korábban arról írt, hogy egy állam energiaellátása elleni támadás háborús cselekménynek is minősülhet. Horváth József szerint ez a gyakorlatban nemcsak jogi, hanem politikai lavinát is elindítana.
Ha egy NATO- vagy EU-tagállam energiaellátását szándékosan akadályoznák, az rendkívüli helyzetet teremtene. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy Brüsszel és a NATO eddig sem reagált látványosan hasonló incidensekre. Magyarország tehát nem számíthatna automatikus válaszlépésekre
– mondta a szakértő, aki szerint ez is alátámasztja, hogy a biztonságos energiaellátás kulcsa a higgadt diplomácia. „Zelenszkij nem engedheti meg magának, hogy közvetlen konfliktust provokáljon Magyarországgal, különösen nem akkor, amikor az Egyesült Államok új politikai irányt vesz. Egy ilyen lépés nemcsak gazdaságilag, hanem diplomáciailag is elszigetelhetné Ukrajnát” – tette hozzá.
A szakértő úgy látja, a következő hónapokban a regionális energiaellátás stabilitása lesz a legfontosabb. „A Barátság vezeték a közép-európai együttműködés egyik utolsó, működő szimbóluma. Most minden fél érdeke, hogy fennmaradjon a működése, és a konfliktusok ne kerüljenek át a gazdasági infrastruktúrába” – fogalmazott Horváth József.
