Magyarország visszakapta a tengeri kikötőjét, Moszkva elkezdett gyanakodni a béketárgyalásokon – a legolvasottabb közéleti cikkek februárban
A magyar kormány újabb lépést tett egy évszázados történelmi sérelem helyreállítására, amikor megkezdődött az észak-olaszországi Trieszt városában található magyar tulajdonú tengeri kikötő építése. A projektet Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára jelentette be egy februári Facebook-videójában, hangsúlyozva annak stratégiai jelentőségét a magyar exportra.
A fejlesztés nem csupán gazdasági, hanem szimbolikus igazságszolgáltatás is, hiszen az első világháború után elvesztett tengeri kijárat visszaszerzése hosszú évek diplomáciai munkájának gyümölcse. Első körben egy 250 méteres partfalszakaszt építenek, mintegy 50 ezer köbméternyi területet a tengerben, ezt viszik tovább mintegy 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz Magyarországnak az Adrián.
Ezenkívül 30 hektár terület áll rendelkezésre fejlesztésre, ahol egy nagy logisztikai központot építenek, itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is. A teljes kikötő kapacitása 2028-ra éri el a tervezett szintet, amikor is képes lesz kezelni a magyar áruexport jelentős részét, amely évente körülbelül 60 ezermilliárd forint értékű.
Amerikai–orosz béketárgyalások: Moszkva elkezdett gyanakodni – „Ez megtévesztés”
Az év elején az amerikai–orosz tárgyalások a Közel-Keleten zajlottak, ahol a felek az ukrajnai konfliktus lezárásának lehetőségeiről tárgyaltak, ám a javasolt európai békefenntartók kérdésében ellentét alakult ki a két nagyhatalom között. Donald Trump amerikai elnök akkor optimistán nyilatkozott a téma kapcsán.
Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem mérlegeli, hogy beleegyezzen-e európai békefenntartók Ukrajnába küldésébe, mert véleménye szerint ez az ötlet megtévesztés, amely Ukrajna ismételt felfegyverezését segítené elő. A fronton azóta sem hallgattak el a fegyverek.
Washington az elmúlt hetekben egy 28 pontból álló béketervet terjesztett elő: a dokumentum kezdetben területi engedményeket, a NATO-tagság lemondását és az ukrán haderő méretének korlátozását tartalmazta Kijev részéről. A legsúlyosabb vitákat kiváltó elemeket később módosították, a legfrissebb változat azonban még nem nyilvános.
Német választás 2025: hivatalos az első eredmény, és ez brutális – így áll a voksolás most
A február 23-i előrehozott német szövetségi parlamenti választás történelmi részvételi aránnyal zárult, amely a demokrácia iránti élénk érdeklődést tükrözte a gazdasági bizonytalanságok és a nemzetközi feszültségek árnyékában. A hivatalos adatok szerint a jogosultak 82,5 százaléka voksolt, ami az 1990-es újraegyesítés óta a legmagasabb érték, felülmúlva a 2021-es 76,6 százalékot.
Ez a magas aktivitás – különösen a fiatalok és a keleti tartományok körében – rávilágított a társadalmi polarizációra: miközben a hagyományos pártok támogatását osztotta meg, az alternatív mozgalmak erősödését is segítette. A választás hátterében Olaf Scholz kancellár koalíciójának 2024-es összeomlása állt, amely a gazdasági recesszió és a migrációs nyomás miatt vesztette el a választók bizalmát.
A voksolást végül konzervatív CDU/CSU nyerte 28,6 százalékkal, miközben az Alternatíva Németországnak (AfD) 20,8 százalékkal a második helyre került, közel megduplázva 2021-es részvételét. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) drámai visszaesést szenvedett el 16,4 százalékkal, a Zöldek 11,6 százalékot kaptak, míg a Baloldal (Die Linke) 5,5 százalékkal éppen bejutott. Áprilisban megalakult a kormány: egy nagykoalíció jött létre a CDU/CSU és az SPD között.
Ausztria döntött: lebontják a világhírű hidat, amin több ezer jármű halad át naponta
Ausztria lebontja és újjáépíti a világhírű Europabrückét: a hídon naponta több ezer jármű halad át, különösen nyáron, amikor az olasz tengerpartra tartó turisták is erre közlekednek. Európa egyik legmagasabb hídja Patsch és Schönberg közt hidalja át a Wipptalt, vagyis a Wipp-völgyet Tirolban. A 815 méter hosszú hidat 1963. november 17-én adták át a forgalomnak.
Az Osztrák Autópálya-Kezelő Rt. (Asfinag) a híd kora és a terhelése miatt úgy döntött, hogy az Európa hidat lebontják, és teljesen új épül helyette. A Wipptal 2029 és 2047 közötti építési programjának koncepciója szerint az új híd építése 2040-ben kezdődik, és várhatóan négy évig tart. Az építési módszer és az építési szakasz forgalmi irányításának részleteit még nem véglegesítették.
Fordulat az amerikai–ukrán megállapodásban: Zelenszkij nyerésre áll, Trump beadta a derekát
Februárban aláírták az ukrán–amerikai megállapodást, amelyben az Egyesült Államok biztonsági garanciákat vállal Ukrajna számára, cserébe a jövőbeli ásványkincs-, kőolaj- és földgázbevételek feléről, valamint a kapcsolódó infrastruktúra (kikötők, LNG-terminálok) hasznának megosztásáról lemond Kijev.
A dokumentumot Scott Bessent amerikai és Julia Szviridenko ukrán miniszter látta el kézjegyével; a végleges ratifikációra pénteken kerül sor Trump és Zelenszkij között.Volodimir Zelenszkij elnök sikerként értékelte az egyezséget, mert a szövegében explicit módon szerepel a „biztonsági garanciák Ukrajna számára” kifejezés, amit korábban az amerikai fél ki akart venni.
Az ukrán álláspont szerint ez áttörés, hiszen garancia nélkül nincs tűzszünet, és Ukrajna nem válik adóssá a korábbi segélyek miatt. A garanciák pontos tartalma továbbra sem egyértelmű: lehet közvetlen amerikai katonai kötelezettségvállalás vagy csupán diplomáciai támogatás más szövetségesek bevonásával. A háború azóta sem ért véget, így nem tudni, hogy a megállapodás milyen hatással lehet Ukrajna jövőjére.
