Erre senki se számított: visszaállíthatják a korkedvezményes nyugdíjat Magyarországon, de csak egyetlen munkakörben – nem akárki árulta el

Érdemi előrelépésnek tartaná, ezért sürgeti is a szakszervezet a mozdonyvezetők és a volánbuszos sofőrök számára a 2012-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíj – vagy annak egy korszerűbb változata – visszaállítását – írta a győri Lázárinfót követően a közlekedési miniszternek címzett levelében Meleg János, a Vasutasok Szakszervezete elnöke.

A nyilvános eseményen ugyanis Lázár János kijelentette, nem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja a busz- és mozdonyvezetők öregségi korhatár előtti nyugdíjazásának lehetőségét. A VSZ elnöke szerint, ha valakik, akkor az ebben az ágazatban dolgozók valóban megérdemlik az öregségi korhatár előtti nyugdíjazást, ezért különösen örültek a miniszter remélhetőleg megfontoltan tett kijelentésének, s gyorsan reagáltak is rá: a szükséges jogszabály mielőbbi kidolgozását sürgetik.

A szakszervezet álláspontja szerint ugyanis a közlekedési ágazat egyes munkakörei – különösen a mozdonyvezetői és autóbusz-vezetői munkakör – olyan sajátos, objektíven fennálló terheléssel jár, amelyek valóban indokolttá teszik a korkedvezmény visszaállítását. A mozdonyvezetők és a buszsofőrök ugyanis kiemelten erős pszichés, egészségkárosító megterhelés alatt dolgoznak, hiszen sajnos rendszeresen találkoznak súlyos, sok esetben halálos kimenetelű balesetekkel, ideértve a vasúti gázolásokat is – érvel levelében az elnök.

Meleg János az utasszállítással járó felelősségre is felhívja a miniszter figyelmét, hiszen a járművezetők naponta emberek ezreinek a biztonságáért felelnek. Itt nem lehet hibázni, mert annak súlyos következményei lehetnek – szögezi le Meleg János.

A váltott műszakos, éjszakai, rendszertelen munkavégzés kimutathatóan növeli a krónikus megbetegedések és a korai egészségromlás kockázatát – sorolta az elnök azokat a körülményeket, amelyek megerősítik: az érintett munkavállalók valóban jogosultak a korkedvezményre. Az elnök ugyanakkor fontosnak tartja felhívni a figyelmet az utasok, a közlekedés biztonságára is: „Indokolt annak vizsgálata is, hogy a magas életkor és a munkakör sajátosságai milyen hatással vannak a biztonságos munkavégzés feltételeire” – olvasható a levélben.

Mindezek alapján Meleg János megerősíti, határozottan indokolt lenne mielőbb kidolgozni egy korkedvezménnyel járó nyugdíjazási rendszert, s módosítani az ehhez szükséges jogszabályt. A szakszervezet ehhez szakmai segítséget nyújtana. Az elnök reméli – írta levele zárásaként –, hogy a miniszternek a Lázárinfón mutatott nyitottsága hamarosan jogalkotási lépésekben is realizálódik.

Ezt mondta Lázár János a Lázárinfón

Lázár János építési és közlekedési miniszter a győri Lázárinfón azt mondta: mint a MÁV-Volán csoport tulajdonosi joggyakorlója, pontosan tisztában van a mozdonyvezetők és buszsofőrök mindennapi stresszével. „Én vagyok az első az országban az érintett hatóságokon túl, aki megtudja a halálos baleseteket, a telefonom éjjel-nappal jelzi, ha valami történik. Látom, hogy szinte minden második nap legalább egy ember veti magát a vonat elé.”

Hozzátette, mélyen megérti ezt a pszichés terhelést, és nyitott a párbeszédre: ha a szakszervezetek kezdeményezik, szívesen tárgyalnak a mozdonyvezetők és sofőrök esetleges korkedvezményes nyugdíjazásáról – amit eddig nem tartottak jó útnak. Ugyanakkor élesen kritizálta a korábbi gyakorlatot, amikor például 40 éves rendőröket engedtek nyugdíjba vonulni. Szerinte ez hiba volt: 2015-ben a bűnözés elszabadult, miközben a legtapasztaltabb állományt engedték el.

„A tapasztalt rendőrök, katonák, tűzoltók tudnak a legtöbbet – hangsúlyozta –, huszonévesektől nem várható el, hogy a legkritikusabb helyzetekben helytálljanak.” Véleménye szerint az állam ne engedje el húsz év után azokat a szakmákat – orvosokat, ápolókat, pedagógusokat, rendőröket, katonákat –, akik éppen ekkor érik el tudásuk csúcsát.

Lázár jelezte: a nyugdíjkorhatárt érdemes munkakörönként felülvizsgálni, elsősorban pszichés okokból, de nem feltétlenül a hadsereg vagy a rendőrség esetében. A kérdésről szerinte lehet és kell is tárgyalni a szakszervezetekkel.