Legfőbb ügyész az MNB-alapítványokról: több tízezer dokumentumot kell vizsgálni, még nincs gyanúsított
A legfőbb ügyész kijelentette, hogy a jogászprofesszorok kritikájára jobban odafigyel, mint a politikusok véleményére. „Ezt azért is mondhatom, mert sohasem volt közöm a politikai élethez, nem voltam egyetlen politikai pártnak sem tagja, nem folytattam aktív politikai tevékenységet. Annyi közöm van a politikához, hogy választópolgárként én is leadom a szavazatomat” – nyilatkozta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az Indexnek.
Elmondta, hogy az MNB-ügyben zajló eljárás elhúzódása nem specifikus magyar jelenség. A legtöbb nyugat-európai országban is problémákat okoz az időszerűség, ott sem az ügyek többségében, hanem egy-egy eljárásban.
Azt is mondta, hogy MNB-alapítványok kapcsán a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra, amelyek közt a választóvonalat a megalapozott gyanú közlése jelenti. A felderítési szakban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorol, eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja a nyomozó hatóságot.
A legfőbb ügyész azt mondta, hogy irányítási jogkörük csak a vizsgálat során van, „ezt nem mi találtuk ki, ezt a büntetőeljárási törvény írja elő”.
Az Állami Számvevőszék a feljelentés megtételéhez és a nyomozás elrendeléséhez szükséges egyszerű gyanút valószínűsítette egy másfél éves vizsgálatot követően, a rendőrségi eljárás egy éve tart.
Eddig az eljárás során 182 gigabyte-nyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban.
– ismertette Nagy Gábor Bálint. Ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni. Az ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni. Csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, illetve ekkor lehet bizonyítani személyre lebontva a megalapozott gyanút. „Most úgy ítéljük meg, hogy a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható. Az eljárást folyamatosan figyelemmel kísérjük” – nyilatkozta.
Százmilliárdok elköltését vizsgálta meg a számvevőszék
A Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György vezetésével még 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, az alapítványból álló struktúrát 2019-ben összevonták, és létrejött a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.
Céljuk az oktatás, tudomány, kultúra, közgondolkodás és kutatás támogatása volt, különös tekintettel a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzésre, valamint a tudományos és kutatási tevékenységek ösztönzésére.
Miután Matolcsy György 12 év után távozott a jegybank éléről, az alapítványok körül viták alakultak ki, főként a vagyonkezeléssel és befektetésekkel kapcsolatban.
Tavaly az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított, és kritikák merültek fel a pénzügyi menedzsmenttel kapcsolatban.
Orbán Viktor korábban az ATV-ben úgy fogalmazott Matolcsy György kapcsán, hogy sokat segített a magyar gazdaság átalakításában a 2010-es évek elején. Az MNB korábbi gazdálkodásáról azonban elmondta:
„Nem néz ki jól, de megvárjuk a vizsgálat végét.
Minden döntésnek van felelőse, és ha egy forint is eltűnt szabálytalanul, azért valakinek szorulnia kell. És szorulni is fog” – mondta a miniszterelnök.
Varga Mihály, az MNB tavaly kinevezett új elnöke újságírói kérdésre azt mondta, hogy a nyomozó hatóságok ügyében nem az alapítvány az illetékes, hanem a szerv, aki a nyomozást végzi. Hozzátette, hogy a feljelentést elküldték, a hatóságok végzik a munkájukat.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen kemény szavakkal beszélt az MNB-botrányról. Részletesen kitért arra, hogyan valósult meg a Matolcsy György vezette időszakban a különösen nagy értékű hanyag kezelés. Példaként említette, hogy 204 milliárd forintot költöttek luxusingatlanokra.
