Tarolnak a magyar egyetemek: 65 területen a világ élvonalában, egyre többen kerülnek be az élmezőnyben
A QS 2026-os szakterületi rangsorában 65 képzési területen kerültek be a magyar egyetemek a nemzetközi élmezőnybe – hangsúlyozta legfrissebb Facebook-videójában Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. A kormány szerint az eredmények visszaigazolják az elmúlt évek felsőoktatási átalakításait, miközben több intézmény is jelentős előrelépést ért el a globális mezőnyben.
A miniszter kiemelte, hogy több olyan szakterület is bekerült az élvonalba, melyek korábban nem szerepeltek a rangsor élmezőnyében. Ezek közé tartozik a Semmelweis Egyetem anatómiai képzése, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészeti területe. Emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az agrártudományok területén a világ legjobb száz intézménye közé került.
A rangsor alapján a top 200-ban négy magyar egyetem is jelen van:
- a Semmelweis Egyetem,
- a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
- az Eötvös Loránd Tudományegyetem
- és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Ez a jelenlét több szakterületen is azt jelzi, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi láthatósága erősödött.
Hankó Balázs szerint az eredmények összefüggnek azzal az átalakulási folyamattal, mely az elmúlt években zajlott a felsőoktatásban. A modellváltás, a nemzetközi kapcsolatok erősítése és a képzési kínálat átalakítása mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több magyar intézmény jelenik meg a nemzetközi rangsorokban.
A miniszter a felvételi adatokat is kiemelte: az idei jelentkezési időszakban több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket a magyar felsőoktatásba, ami az elmúlt másfél évtized egyik legerősebb eredményének számít. Ez a növekvő érdeklődés a kormányzati értelmezés szerint a képzések versenyképességét és a diplomák piaci értékét tükrözi.
A kormány célja, hogy 2030-ra magyar egyetem is bekerüljön a világ legjobb száz intézménye közé,
illetve Európában is legyen hazai szereplő a top 100-ban. A mostani rangsoreredmények ezt a törekvést erősíthetik, ugyanakkor a nemzetközi verseny továbbra is rendkívül erős, különösen a kutatási teljesítmény és a nemzetközi hallgatói arány területén.
