Sorsdöntő népszavazást tartanak Olaszországban: Orbán szövetségese ma nagy győzelmet arathat
Népszavazást tartanak Olaszországban egy az olaszokat erősen megosztó igazságügyi reformról, amelyet Giorgia Meloni miniszterelnök terjesztett elő. A reform az alkotmány hét cikkét érinti. A referendum kulcsfontosságú próbatétel a jobboldali koalíciója számára a jövő évre esedékes parlamenti választás előtt. A szavazóhelyiségek vasárnap és hétfőn is nyitva tartanak, az urnákat hétfő 15 órakor zárják.
A szavazóknak arról kell dönteniük, hogy támogatják-e azokat az alkotmányos változtatásokat, amelyek különválasztanák a bírók és az ügyészek pályáját – ez egy régóta heves vitákat kiváltó kérdés a hazai politikában –, valamint kettéválasztanák Olaszország igazságszolgáltatásának önigazgató testületét két külön szervezetre.
Politikailag jelentős szavazásról van szó, mivel a jobbközép program három kulcsfontosságú reformja közül az igazságszolgáltatási reform az egyetlen, amelyről népszavazást tartanak. Több mint 45 millió választópolgárt várnak az urnákhoz Olaszországban, külföldön további 5,5 millióan szavazhatnak.
A Corriere della Sera beszámolója szerint
a kétnapos szavazás első napján éjjeli 23 órakor a részvételi arány 46,07 százalék volt, ami rekordot jelent.
A legmagasabb részvételi arányt Emilia-Romagna régióban mérték. Eugenio Giani toszkán elnök a közigazgatási egységben 60 százalékkos részvételt vár.
A határozatképességre nincs minimumhatár, azaz a szavazás akkor is érvényes, ha a felnőtt lakosság kevesebb mint 50 százaléka járul az urnákhoz.
Az igen szavazat melletti érvek
Az igen szavazat támogatói szerint a bírói és ügyészi pálya szétválasztása megerősíti a bíró szerepét mint a vád és a védelem oldalától egyaránt független, harmadik szereplőt, ami a pártatlanság egyik alapvető garanciája. Úgy vélik továbbá, hogy a hivatalos állami szerv, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács tagjainak sorsolásos kiválasztása csökkenti a szakmai csoportosulások befolyását az igazságszolgáltatásban. Mintha ezek az érdekképviseleti országos bírói (és ügyészi) egyesületi választások pártjaiként a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács megválasztására is hatással lennének. Szerintük a legfelsőbb bíróságnak a fegyelmi rendszeren is javítania kellene: 2023 és 2025 között a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács 194 szankciót szabott ki bírákra, ez a benyújtott panaszok mintegy 5 százalék.
A jobbközép – az Olasz Testvérek, a Forza Italia, a Liga és a mérsékeltek – egységesen az igen szavazatok mögött állnak. A Forza Italia Silvio Berlusconi nevében vívja a csatát.
A nem szavazat melletti érvek
A nem szavazat hívei arra hívják fel a figyelmet, hogy 2024-ben a közel 9000 bíró közül mindössze 42-en váltottak az ítélkezés és az ügyészi pálya között, vagyis kevesebb mint 0,5 százalékuk. Szerintük ez azt mutatja, hogy a két pálya szétválasztása a gyakorlatban már most is létezik. Ehelyett azt hangsúlyozzák, hogy az igazságszolgáltatást valójában a legfelsőbb bíróság reformja gyengíti, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének és autonómiájának egyik alappillére.
Érvelésük szerint a legfelsőbb bíróságot kettéosztják, tagjait nem választással, hanem sorsolással jelölik ki – miközben a laikus tagok esetében továbbra is marad az előzetes kiválasztás, őket pedig politikusok választják meg –, emellett pedig a testület elveszítené fegyelmi hatáskörét is. Egyes vélemények azt is kiemelik, hogy az ügyész szerepe nem a védőügyvédé tükörképe, hiszen a védő kizárólag az ügyfele érdekeit képviseli. Az ügyész ezzel szemben bírói szereplő, akinek feladata a tényállás feltárása, beleértve a vádlott javára szóló bizonyítékok felkutatását is.
A szavazás nem rólam szól, hanem az igazságosságról
– mondta Giorgia Meloni, aki kiemelte, hogy a kormány nem fog megbukni, ha a nem szavazatok győznek.
A népszavazás azért is fontos, mert egy év múlva országgyűlési választást tartanak Olaszországban, s ez fontos fokmérője lehet a pártok jelenlegi állásának.
A nem válasz győzelme Giorgia Meloni miniszterelnöknek nyíltabb kihívást teremtene, lendületet adva a balközépnek.
Giorgia Meloni sorsa a tét
Elemzők szerint egy „igen”-győzelem jelentős lendületet adhatna Meloninak, akinek mandátuma végéhez közeledve az iráni háború következményeivel és egy stagnáló gazdasággal kell szembenéznie.
A szavazást megelőző kéthetes kampánycsend előtt közzétett felmérések szoros versenyt mutattak a két tábor között, miközben felmerült, hogy Meloni támogatói otthon maradhatnak, mivel viszonylag kevésbé elkötelezettek a rendkívül összetett kérdés iránt.
