Kiállt Orbán Viktor mellett az EU-csúcson a nyugat-európai vezető: Brüsszel máris azt reméli, hogy a hétvégén megbukik
„Megértem, miért blokkolja az ukrán hitelt” – fejezte ki egy kormányfő az EU-csúcson Orbán Viktor magyar miniszterelnököt illetően, aki megnyerte a brüsszeli olajcsatát Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és pajzshordozóival szemben. Nem a magyarokkal azonos helyzetben hadakozó Robert Fico szlovák, vagy a szintén szövetséges Andrej Babis cseh vezetőről van szó. Miután Orbán Viktorról azt írták, veresége az április 12-ei magyar választáson maradt a Zelenszkij-frakció megmaradt reménye, a szóban forgó, szintén jobboldali miniszterelnököt illetően most azt remélik: rekordközeli kormányzásának a március 22–23-ai referendum vethet véget.
Talán kitaláltuk: Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről van szó.
Kapcsolata Orbán Viktorral kiváló, habár az európai vitákban nem kerülnek mindig ugyanarra az oldalra: Ukrajna pénzelését illetően sem. Balról nézve mindegy: örömmel tüntetnék el őket a színtérről.
Az EU a magyar választásokhoz fűzi reményeit, hogy feloldják a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelt – ezzel a címmel foglalta össze az EU-csúcs után a Zelenszkijt ért fiaskót az Euractiv, miután ígéretét betartva a magyar miniszterelnök megvétózta az Ukrajnának szánt gigászi hadisegélyt, amiért az ukránok elzárták a Barátság kőolajvezetéket. A cikkcím arra a sokat tagadott összefüggésre utal, hogy az uniós Ukrajna-frakció a választásba avatkozva összejátszik Magyar Péter Tisza Pártjával.
Korábban diplomáciai forrásaira hivatkozva kerek perec megírta a Politico is:
A számítás Kijevben és Brüsszelben egyaránt az, hogy ha Orbán elveszíti a választást, az ellenzéki vezető Magyar Péter hajlandóbb lehet jóváhagyni az Ukrajnának nyújtandó hitelt, különösen akkor, ha a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték problémája megoldódik, vagy ha Magyarország valamilyen más ösztönzőt kap az EU-tól.
Ugyanez a brüsszelita lap írja pénteken az olasz kormányfőről:
Giorgia Meloni győzelmi szériában van Rómában és Brüsszelben is. A népszavazás véget vethet ennek.
Az olasz népszavazás Giorgia Meloni hibátlan pajzsán ejthet rést
Az igazságügyi reformról szóló referendum megakaszthatja Olaszország vezetőjét éppen akkor, amikor hatalma csúcsán van – vág bele a lap.
Amikor Giorgia Meloni olasz miniszterelnök 2022 decemberében részt vett első brüsszeli uniós csúcstalálkozóján, kevesen gondolták volna, hogy négy évvel később az asztalnál ülő egyik leghatékonyabb politikussá válik – emlékeztetnek. A korábbi tapasztalat: az olasz kormányfők gyorsan buknak.
Ezzel szemben Meloni pártja, az Olasz Testvérek négy éve alatt sem vesztette el erős támogatottságát. Ha szeptemberben még ő kormányoz, megdönti a leghosszabb hivatali idő rekordját is. (Természetesen csak Olaszországot illetően, másutt az EU-tagországokban másképp van, és a hosszú ideje kormányzó magyar Orbán Viktor sem döntött még rekordot, bár előtte a lehetőség.)
Meloni veresége a népszavazáson azonban megtörné
a politikai legyőzhetetlenség auráját, amelyet nemcsak Rómában, hanem Brüsszelben is sugároz
– fogalmaz a lap. (Amely azt is kiemeli: Meloni képes különböző formációkban szövetségeket kötni az EU-ban, a Mercosur-egyezmény mögé állással pedig olasz–német tengelyt épített a franciákkal szemben – korábban az olasz kormányfők megbuktak, mire ilyesmit összehozhattak volna.)
A nagystílűek reményei még vaskosabbak: ne is legyen itt
Vannak ennél vérmesebb remények is.
Brando Benifei, az olasz balközép ellenzéki Demokrata Párt EP-képviselője elismerte a lapnak, hogy más uniós vezetők „rendkívül stabil kormány” vezetőjeként tekintenek Melonira. Ugyanakkor szerinte ha elveszítené a népszavazást, „elkerülhetetlenül elveszítené ezt az aurát”.
Mindenki emlékszik, hogyan végződött Renzi koalíciója, miután elveszítette a saját népszavazását
– tette hozzá Benifei, utalva a Demokrata Párt korábbi miniszterelnökére, Matteo Renzire, aki 2016-ban egy sikertelen referendum után lemondott.
Teljesen bizonytalan, mi történik a népszavazáson
Magyarországon, ahol szintén a jobboldali kormány vesztét lesik, láttuk, mi történik a nyilvános közvélemény-kutatásokkal a választás előtt: használhatatlanok. A nyugati média ráadásul általában értelmezés nélkül teszi közzé a vérmesebbeket, a magyar választási rendszer magyarázata nélkül. A hírértelmezők így teljesen támasz nélkül maradnak.
Az olasz népszavazást illetően hasonló a helyzet. A törvényhozási választási kampányokhoz hasonló információtartalmú közvélemény-kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, a versenyt kiélezettnek és megjósolhatatlan kimenetelűnek tartják, a mozgósítás hatékonysága, a részvételéi arány döntő lehet.
A brit Financial Times nem mulasztja el megemlíteni, hogy Meloni „újfasiszta politikai gyökerei” félelmeket keltenek reformjával szemben. Az európai liberális sajtó erről, és a konzervatív pártok leszélsőjobboldalizálásáról nem tud lemondani, ahogy a jobboldali kormányoktól a demokráciát is mindig féltik, a liberálisoktól vagy az ukránoktól azonban nem.
Az ellenzők arra figyelmeztetnek, hogy a változtatások aláássák a demokrácia fékek és ellensúlyok rendszerét, és azt sugallják, hogy Meloni Olaszországot régi szövetségese, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor által kijelölt útra akarja terelni, aki a bíróságok feletti nagyobb kontroll megszerzésével erősítette meg hatalmát – hozza az ismert klisét a lap, nem térve ki rá, miképp használja fel az igazságszolgáltatást politikai célokra például Brüsszel.
Róma központjában vörös szakszervezeti zászlókat, valamint palesztin és kubai lobogókat lengető tüntetők azt skandálták: „Meloni-kormány, mondjon le”, mielőtt a demonstráció békésen véget ért – írta népszavazási előzetesében az AP. Ki tudja, talán ugyanazok tüntettek-e, akik a magyar fogdából az Európai Parlamentbe szavazták az erőszakos bűncselekménnyel vádolt Ilaria Salist.
Hasonlóság az is, hogy Olaszországban is külföldről finanszírozott NGO-k és baloldali szervezetek hada és szövedéke szervezi a kormányfő elleni szavazást.
Természetesen rengeteg a különbség is a két ország politikájában, beleértve az igazságszolgáltatás rendszerét és kihívásait. A nagy hasonlóság, hogy ha a jelentéseknek hihetünk, mindkét szavazásnak nagy tétet tulajdonítanak a baloldali és liberális szemlélők. Az erről beszámoló Politico címlapján az EU-csúcs napján négyből három fotó Orbán Viktort mutatta.
