Zelenszkij nagy bajban van: megüzenték neki Iránból, hogy mostantól hadban állnak Ukrajnával – "Legitim célpont"
Az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottságának elnöke, Ebrahim Azizi kijelentette, hogy Ukrajna „ténylegesen belépett az Irán elleni háborúba” – számolt be róla több hírforrás, köztük a Türkiye Today. Zelenszkij erre nem biztos, hogy számított, bár kétségtelen, hogy az elmúlt napokban beavatkozott az iráni háborúba.
Ebrahim Azizi erről egy X-en megjelent bejegyzésben írt. Ennek előzménye, hogy az ukrán elnök a napokban arról számolt be, hogy tizenegy ország kérte Kijev segítségét a Shahed típusú drónok elleni küzdelemben.
Irán az immáron két hete zajló háborúban rendszeresen ezzel mér csapást a Perzsa-öböl menti államokra, az ottani amerikai katonai bázisokra.
Zelenszkij nagy bajban van: Irán mostantól hadban áll Ukrajnával
Zelenszkij azt mondta, hogy Kijev részletesen megvizsgálta az összes ilyen kérést. Irán viszont azt is sérelmezi, hogy Ukrajna dróntámogatást nyújt Izraelnek.
Azizi az X közösségi médiaplatformon megosztott üzenetében úgy fogalmazott: „A bukott Ukrajna azzal, hogy dróntámogatást nyújtott az izraeli rezsimnek, ténylegesen belépett a háborúba, és az ENSZ Alapokmányának 51. cikke értelmében
egész területét legitim célponttá tette Irán számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban bejelentette, hogy drónokat és szakértői csapatokat küldtek a térségbe az Irán elleni műveletekhez.
Ukrajna drónképessége egyébként valóban számottevő. A hírek szerint Amerika maga is ukrán gyártmányú elfogó drónokat telepíthet, bár ez ügyben a hírek ellentmondásosak. Trump ugyanis pénteken kifejezetten megalázó hangnemben ország-világ előtt kijelentette, hogy nincs szüksége Ukrajnára az iráni háborúban.
Ukrán drónrendszer Irán ellen
Más sajtójelentések szerint viszont az Egyesült Államok 10 ezer ukrán gyártmányú elfogó drónt küldött a Közel-Keletre, hogy csökkentse a méregdrága légvédelmi rendszerektől való függőséget az iráni rakéta- és dróntámadások elleni védekezés során.
Dan Driscoll, az amerikai hadsereg államtitkára a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a február 28-án indított amerikai és izraeli támadások ötödik napján Washington 10 ezer darab, Ukrajnában gyártott, mesterséges intelligenciával támogatott „Merops” drónt telepített a régióba.
Driscoll közölte, hogy minden egyes drón ára 14 és 15 ezer dollár között mozog, de hozzátette, hogy a nagyobb megrendelések 3 és 5 ezer dollár közé csökkenthetik az egységárat. „Mi állunk a költséggörbe kedvezőbb oldalán. Minden alkalommal, amikor Irán elindít egy drónt, mi pedig le tudjuk lőni, jelentős mennyiségű pénzt veszítenek” – magyarázta Driscoll.
Tény, hogy a Merops-rendszer jóval olcsóbb, mint a Patriot vagy a THAAD (magas légköri védelmi rendszer) egységei, amelyek darabja több mint négymillió dollárba kerülnek.
Ukrajna azért is haragíthatta magára Iránt, mert állítólag maga ajánlotta fel a drónokat az Egyesült Államoknak.
Legalábbis az Axios szerint Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök 2025. augusztusi, fehér házi találkozóján az ukrán elnök az amerikai támogatásért hálából felajánlotta az elfogó drónokat. Sőt, az ukránok figyelmeztették amerikai kollégáikat, hogy Irán továbbfejlesztette a Shahed-típusú kamikaze drónok kialakítását.
Ukrajna erről azért tud sokat, mert az orosz–ukrán háborúban maga is szemben áll ezekkel a szerkezetekkel, amelyeket Oroszország előszeretettel alkalmaz.
Mindenesetre az ukránok állítólag javaslatot is tettek drónelhárító központok létrehozására több olyan közel-keleti és öböl menti országban, amelyek amerikai bázisoknak adnak otthont, hogy így hárítsák el az Iránból vagy az általa támogatott csoportoktól érkező potenciális fenyegetéseket.
Irán haragja Ukrajna ellen abból a szempontból érthető, hogy mióta Izrael és Amerika február 28-án közös támadásokat indított Irán ellen, mintegy 1200 ember halt meg, köztük az akkori legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei is.
