Elege lett az EU egyik legnagyobb tagországának Ursula von der Leyenből, levélben fenyegette meg a miniszterelnöke: súlyos csapást mér az unióra, ha nem intézkedik az energiaválság miatt
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök levélben figyelmeztette Ursula von der Leyent: ha Brüsszel nem terjeszti ki a fiskális rugalmasságot az energiakiadásokra, akkor Olaszország kilép az Unió 150 milliárd eurós SAFE védelmi újrafegyverkezési programjából.

A jelenleg hatályos uniós szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a szokásos kiadási korlátokat átlépjék védelmi és újrafegyverkezési célokra. Meloni azonban azt kifogásolja, hogy ez a rugalmasság nem vonatkozik az energiapiaci sokkok kezelésére, holott – érvelése szerint – a közel-keleti feszültségek és az ukrajnai háború együttesen már most is érzékelhető áremelkedést okoznak a kontinensen.
„Nem magyarázhatjuk meg polgárainknak, hogy az EU pénzügyi rugalmasságot biztosít a biztonság és a védelem szűk értelemben vett céljaira, de nem védi meg a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat az energiaválságtól" – áll a miniszterelnök levelében, amelyet az Euractiv látott éd ismertetett.
Meloni hangsúlyozta: Európa biztonsága nem mérhető kizárólag katonai képességekben. A kontinens stabilitásához az is hozzátartozik, hogy a vállalkozások folytatni tudják termelésüket, a háztartások fedezni tudják energiaszámláikat, az államok pedig képesek fenntartani a gazdasági és szociális egyensúlyt.
Belpolitikai vitát is érint a Meloni levele
A levél egyúttal reagál a SAFE-program körül kialakult olasz belpolitikai vitára is. Matteo Salvini Lega pártja az utóbbi napokban nyomást gyakorolt a kormányra, hogy szigorúbb álláspontot vegyen fel a fiskális fegyelem kérdésében, ezzel egyre nyíltabb ellentétbe kerülve a védelmi kiadások bővítésének híveivel.
Guido Crosetto védelmi miniszter – aki Meloni pártjából érkezett – nyilvánosan közölte: már kétszer fordult írásban a Lega által irányított Gazdasági Minisztériumhoz a SAFE-szerződések aktiválásával kapcsolatos útmutatásért, választ azonban egyik alkalommal sem kapott.
A levél a Hormuzi-szoros körüli közel-keleti feszültségekre és az orosz–ukrán háború folyamatos hatásaira hivatkozik, amelyek Meloni szerint már most egyenetlen és meredek energiaár-emelkedést okoznak, súlyosan érintve a háztartásokat, a vállalkozásokat, a gazdasági versenyképességet és a vásárlóerőt.


