Ázsia és Afrika mentette meg a sörgyártókat

Gasztronómia | Közélet
A világ nagy sörgyártói az elmúlt évek erőltetett felvásárlásai miatt adóssághegyeket halmoztak fel. A helyzetet nehezíti, hogy a pandémia az alacsony alkoholtartalmú italok felé terelte a keresletet. A nyugati piacok lanyhulását némiképp ellensúlyozza az ázsiai és az afrikai eladások fellendülése.

Megerősítette a wellnesséletérzést a pandémia, globálisan csökken a magas, ezzel párhuzamosan nő az alkoholmentes és az alacsony alkoholtartalmú italok iránti kereslet. Így a sörgyártók sorra igyekeznek még jobban megerősíteni ezen portfólióikat. Ezzel egyidejűleg egy másik trend is felerősödött: bővült a prémiumitalok otthoni fogyasztása. A magyar Dreher tulajdonosa, a japán Asahi is hasonló cipőben jár. A többek között a Pilsner, a Birell vagy a Peroni birtokosa nem alkoholos termékeinek európai eladásai tavaly több mint 20 százalékkal nőttek az előző évhez képest, a sörértékesítések volumene azonban 6 százalékkal mérséklődött. A cég alkoholmentes produktumainak az eladásai a teljes árbevételből a múlt évben kicsit több mint 5 százalékkal részesedtek. A cél, hogy 2030-ra ez az arány megnégyszereződjön. Az alacsonyabb alkoholtartalmú italok részarányát is növelni kívánják – 2025-ig a 3,5 vagy annál kevesebb százalékban alkoholt tartalmazó sörök hányada elérheti a 20 százalékot.

Reménysugár

Az IWSR elemzőcég várakozásai szerint az alkoholmentes italok értékesítése éves szinten az USA-ban 10,7, Nagy-Britanniában 6,6, Japánban pedig 6,5 százalékkal bővül 2020 és 2024 között.

A nagy riválisok – mint például az Anheuser-Busch InBev vagy a Heineken – szintén erősítik az alkoholmentes-alacsony alkoholtartalmú termékek palettáját. Elemzői vélemények szerint azonban érdemes kivárni a trend végét, ugyanis az ilyen típusú italok részaránya a gyártók bevételein belül alig éri el a 2 százalékot. Az Asahi üzemi eredménye tavaly a harmadával esett, s a tendencia a többi gyártónál is hasonló – zárva voltak a kocsmák, a bárok, az éttermek.

Az idei első negyedév hozott némi reménysugarat az italgyártók számára. A Heineken, a világ második legnagyobb sörgyártója (Tiger, Amstel, Moretti) 5,4 százalékkal több folyékony kenyeret adott el Ázsiában az egy esztendővel korábbihoz mérten, s majdnem 10 százalékkal többet Afrikában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában. Ezzel sikerült valamelyest ellensúlyoznia az európai értékesítések 9,7 százalékos visszaesését. Különösen erős volt a növekedés Nigériában és Dél-Afrikában. Az elemzői várakozások globálisan 5 százalékos zuhanásról szóltak, ehhez képest az eladások volumene változatlan lett a január–márciusi időszakban. Heinekenből 12 százalékkal többet értékesítettek. A cég februárban nyolcezer fős leépítést jelentett be, a költségcsökkentések meg is látszanak az eredményen. A nettó nyereség 168 millió euró volt az első három hónapban az egy évvel azelőtti 94 millió után, bár ez is jócskán elmarad a 2019-es első negyedév 299 milliójától.

Vezetőváltások és kérdőjelek

Zajlik az élet egy másik söróriásnál, az Anheuser-Busch InBevnél is. Búcsúzik a konszerntől Carlos Brito, aki egy brazil regionális sörfőzdéből a világ legnagyobb söripari vállalatává változtatta a céget. A szakember 30 esztendőt húzott le a társaságnál, ebből több mint egy évtizedet a vezérigazgatói székben. Utódja Michel Doukeris, a vállalat Észak-Amerikáért felelős igazgatója lesz július 1-jétől. A brazil távozása egy korszak végét jelzi a söriparban, miután a szintén a nagy öregek közé tartozó Jean-François van Boxmeer tavaly köszönt le a Heineken éléről. Mindketten nagy szerepet játszottak az ágazat koncentrációjában, sorra vásárolták fel a regionális versenytársakat és tették globális játékossá cégüket.

Fotó: Shutterstock

Van Boxmeer távozása egyébként korántsem volt olyan dicsőséges, mint amilyennek Britóé ígérkezik. A társaság közgyűlésén ugyanis többen lázadásra biztatták a részvényeseket, miután kiderült, hogy a leköszönő vezérigazgató 5,5 millió eurót is kap az aranyóra – és 2020-as évi 8 millió eurós fizetése – mellé. A hír a szakszervezeteknél szintén kiverte a biztosítékot, Van Boxmeer ugyanis nem sokkal a búcsúja előtt jelentette be a nyolcezer fős létszámcsökkentést. Végül aztán a Heineken család és az intézményi befektetők leszavazták a lázadozó kisrészvényeseket. A holland sörvezér 15 esztendeig irányította a céget, amely eközben a duplájára nőtt. Az évek során nagyjából 30 milliárd eurót költöttek felvásárlásokra, a portfóliójuk több mint 300 márkából áll. Van Boxmeer utódja a fiatal, mindössze 48 éves Dolf van den Brink lett – szintén a Heineken família támogatásával. Az ő feladata azonban teljesen más lesz, mint elődjéé. A másfél évszázados vállalatnak a versenytársaihoz hasonlóan választ kell találnia a csökkenő észak-amerikai eladásokra és az európai piac lassú növekedésére. A két legnagyobb versenytárs, az AB InBev és a Carlsberg szinten rengeteg kisebb márkát vásárolt fel. Hármójuk között az dönti majd el a versenyt, hogy ezekből melyikőjük tudja a legkorszerűbb mixet összeállítani.

Adóssághegyek

Brito utódja az AB InBevnél kemény játszma előtt áll, bár elődjétől ehhez viszonylag jó lapokat kapott. A pandémia által sújtott helyzetben azonban súlyos teher a 82,7 milliárd dolláros adósságállomány, melynek nagy részét a SABMiller 2016-os felvásárlása miatt kényszerült felhalmozni a társaság. A részvényesek nagyon nem örültek, amikor tavaly áprilisban csak feleannyi osztalékot kaptak, mint egy évvel korábban.

Az idei első negyedévben az árbevétel 17,2 százalékkal, 12,3 milliárd dollárra nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Az eladott sör mennyisége 13,3 százalékkal emelkedett, főleg a kínai csaposok dolgoztak szorgalmasan.

A brazil óriás

Carlos Brito 1989-ben kezdte karrierjét, a brazil Brahma sörgyárban. Mentora Jorge Paulo Lemann volt, aki kifizette védencének a tanulmányait a Stanford Egyetemen. A Brahma agresszív terjeszkedésbe kezdett, s hamarosan regionális szereplővé nőtte ki magát – immár Ambev néven. Brito 2004-ben lett vezérigazgató, amikor összeolvadtak a Stella Artois gyártójával, a belga Interbrew-val. Négy évvel később következett az igazán nagy falat, az amerikai Anheuser-Busch ellenségesnek minősített felvásárlása – ez nyitotta meg a kapukat a globális sörpiacra lépéshez. Kis túlzással élve Brito azóta mást sem csinált, csak felvásárolt és költséget csökkentett. Ennek azonban az adósságállomány megugrása volt az ára, s néha olyan áldozatokat is kellett hozni, mint például a 11 milliárd dollár hasznot hozó ausztrál érdekeltségek tavalyi eladása az Asahinak.

 

 

A cikk a Figyelő korábbi számában is olvasható

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

A világ élvonalában Debrecen

A cívisváros a világ tíz legjobb teljesítményt felmutató települése közé került 2020-ban is.

Változhat a kalocsai híd finanszírozása

Miután az Európai Bizottság nem támogat közúti fejlesztéseket helyreállítási források felhasználásával.

Nem okozott meglepetést kamatdöntő ülésén az EKB

A várakozásoknak megfelelően folytatódik az ultralaza montáris politika az euróövezetben.

Lecsapna a csaló tesztközpontokra a német kormány

Visszaélesekre figyelt fel a koronavírus-teszteket végző szolgáltatóknál a német kormány. Ellenőrzésekkel próbálják lefülelni a csalókat.
Világgazdaság Piactér