Putyin nevetve nézi: Oroszországon keresztül kaphat gázt a nagy nyugat-európai ország – megüzenték neki, hogy készen állnak
Miközben az Európai Unió 2027-re teljesen le akarja zárni az orosz gázimportot, egyre világosabb, hogy a kontinens legnagyobb gazdaságai továbbra sem tudnak könnyen elszakadni az orosz energiarendszertől. Kazahsztán most jelezte: kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy Olaszország számára Oroszországon és más európai országokon keresztül szállítson földgázt. Bár hivatalos tárgyalások egyelőre nincsenek, Putyin üzenete egyértelmű: ha Európa gázt akar, Moszkvát továbbra sem lehet teljesen kikerülni.
Kairkhan Tutkyshbayev kazah energiaügyi miniszterhelyettes az Interfaxnak nyilatkozva közölte, hogy Kazahsztánnak nincs közvetlen gázszállítási útvonala Olaszország felé, ezért lehetséges megoldásként az orosz és más európai tranzitútvonalak jöhetnek szóba. Hozzátette ugyanakkor, hogy
jelenleg sem Olaszországgal, sem más európai országokkal nem folynak tárgyalások vezetékes gázszállításról.
A miniszterhelyettes szerint ráadásul arról sincs konkrét információ, hogy az európai országok részéről mekkora lenne az igény a kazah földgázra. Emiatt jelenleg nem tartják időszerűnek az export részletes megvitatását. A nyilatkozat mégis figyelemre méltó, mert egy olyan időszakban érkezett, amikor az európai energiabiztonság újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került.
Az Európai Unió március 18-án kezdte meg az orosz gázimport fokozatos tilalmát. A jelenlegi menetrend szerint 2027 elejétől teljes tilalom lép életbe az orosz LNG-importokra, míg a vezetékes orosz földgáz behozatalát 2027. szeptember 30-ig teljesen meg kell szüntetni. Brüsszel célja, hogy az orosz energiahordozóktól való függőség végleg megszűnjön, a gyakorlat azonban ennél jóval bonyolultabb.
Olaszország különösen érzékeny helyzetben van. Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások miatt ismét nőtt az aggodalom az energiaellátás biztonsága miatt, hiszen a globális LNG-szállítások jelentős része ezen az útvonalon halad át. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök emiatt Algériába utazott, hogy nagyobb gázszállításokról tárgyaljon, és csökkentse az ország kitettségét.
Meloni korábban világossá tette, hogy túl korai lenne az orosz gázhoz való visszatérésről beszélni,
még akkor is, ha a globális energiapiac egyre feszültebb. Ez politikailag érthető álláspont, gazdaságilag azonban egyre nehezebben tartható, különösen akkor, ha a közel-keleti ellátási útvonalak tartósan bizonytalanná válnak.
Nem véletlen, hogy az olasz Eni vezérigazgatója, Claudio Descalzi áprilisban már arról beszélt: az Európai Uniónak újra kellene gondolnia az orosz gáz fokozatos kivezetésének tervét. A vállalatvezető szerint az energiaellátás biztonsága és a versenyképes ipari energiaárak fontosabbak lehetnek annál, mint hogy politikai alapon teljesen kizárják az orosz forrásokat.
Kazahsztán ebben a helyzetben különösen érdekes szereplő. Az ország jelentős földgázkészletekkel rendelkezik, de exportlehetőségei nagyrészt továbbra is az orosz infrastruktúrától függenek. Ez azt jelenti, hogy még ha formálisan nem is orosz gáz érkezne Európába, a szállítási rendszer és a geopolitikai kontroll jelentős része továbbra is Moszkva kezében maradna.
Ez az a pont, ahol Vlagyimir Putyin számára a jelenlegi helyzet stratégiai előnnyé válik.
Az EU hivatalosan leválna az orosz energiáról, de a fizikai infrastruktúra, a földrajzi adottságok és a piaci realitások miatt Oroszország szerepe továbbra sem tűnik megkerülhetőnek.
Ha Európa végül közép-ázsiai gázra szorul, amely orosz területen keresztül jut el a kontinensre, az Moszkva számára politikai és gazdasági győzelemként is értelmezhető.
A következő hónapokban az lesz a döntő kérdés, hogy a közel-keleti energiapiaci feszültségek mennyire mélyülnek el. Ha az ellátási kockázatok nőnek, egyre több európai ország kerülhet abba a helyzetbe, hogy újra pragmatikusabban kezdjen gondolkodni az orosz kapcsolatok kérdésében – még akkor is, ha ezt nyilvánosan egyelőre senki sem mondja ki.
Brutális bejelentést tett a Gazprom-vezér, Oroszország új gázfolyosót nyit Kína felé
Miközben Európa az orosz gáz teljes kivezetésére készül, Oroszország és Kína újabb jelentős gázszállítási útvonal megnyitásán dolgozik, ami tovább erősítheti Moszkva pozícióját. A Gazprom szerint a távol-keleti vezetéken keresztül 2027 januárjától évente akár 12 milliárd köbméter földgáz érkezhet Kínába, miközben a már működő Szibéria Ereje vezetéken a szállítás 2025-ben elérte a 38,8 milliárd köbmétert. A tervek szerint a Szibéria Ereje 2. és a Mongólián áthaladó Szojuz Vosztok vezeték további 50 milliárd köbméterrel növelheti az exportkapacitást, vagyis Oroszország egyre gyorsabban építi át energiapiaci súlypontját Ázsia felé.
Ez azt jelenti, hogy miközben az EU igyekszik leválni az orosz energiahordozókról, Moszkva új, stabil és hatalmas felvevőpiacot épít ki Kínában. Európában közben Csehország amerikai és azeri gázimporttal próbálja biztosítani ellátását, és akár szükségletének 40 százalékát is ezekből a forrásokból fedezheti a következő években.
