Kiemelkedő ügyforgalom a zalai békéltető testületnél
Jagasics József arról számolt be, hogy a korábbi években főként a cipők minőségi problémái miatt kérték a fogyasztók a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület közreműködését. Az elmúlt időszakban azonban gyakoribbá vált az akár több tízmillió forint értékű építőipari munkák, szolgáltatások, valamint a mobiltelefonok minőségével kapcsolatos kifogások, az árubemutatókon értékesített termékekről és szerződéseikről szóló panaszok, továbbá a pénzintézetekkel és ingatlanbefektetési jegyekkel összefüggő beadványok.
A 2008-ban tárgyalt 290 üggyel szemben 2009-ben 361 beadványt bírált el a Zala Megyei Békéltető Testület, ennél több ügy csak a fővárosi és Pest megyei testületnél fordult meg az idén. A Zalában tárgyalt esetek közel felét a bepanaszolt vállalkozással kötött egyezséggel vagy végrehajtandó kötelezéssel zárták le, a másik felében ajánlást fogalmaztak meg a testület eljáró tanácsának tagjai.
Ez utóbbi eseteknél a vállalkozások csaknem 70 százalékos arányban teljesítették a kifogásolt panaszok kapcsán számukra megfogalmazott, bár nem kötelező érvényű javaslatokat. Az országban egyedüliként a zalai testület úgy összesíti a teljesítések eredményességét, hogy a panaszosok számára egy ingyenesen visszaküldhető, kérdőíves válaszlevelet is biztosít.
A 2008 szeptemberében hatályba lépett fogyasztóvédelmi jogszabályok értelmében arra is lehetőség van, hogy a bepanaszolt vállalkozó bíróság előtt támadja meg a testületek határozatait. Erre Zalában 2009-ben két esetben került sor, egy biztosítótársasággal szembeni döntést a bíróság helybenhagyott, a másik esetet pedig 2010-ben tárgyalja majd.
Jagasics József elmondta: az idén 10 éves békéltető testületek közreműködését az egyszerű, gyors, hatékony és térítésmentes eljárás miatt egyre többen igénylik, és a fogyasztóvédelmi szervezetek is növekvő számban irányítják hozzájuk az egyedi panaszokkal érkező ügyfeleket. Zalában például átlagosan 30 napon belül lezárnak minden eljárást.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a békéltető testületeknek lehetőségük van jogszabály-módosítások kezdeményezésére, amire több tisztázatlan helyzet miatt is sort kerítenek. Példaként említette, hogy miután kizárólag természetes személyek lehetnek a testület panaszosai, nem egyértelmű, hogy társasházak esetében kik lehetnek az ügyfeleik. A közösen végrehajtott nyílászárócseréknél vagy fűtéskorszerűsítésnél ugyanis a társasház a megrendelő és a számlafizető, de hibás teljesítés esetén csak a lakástulajdonos fordulhat a békéltető testülethez.
