Korrupciógyanús üggyel tele a padlás
Lejárt Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének a 12 éves mandátuma, a parlamenti pártok pedig egyelőre nem jutottak kétharmados megállapodásra arról, hogy újraválasszák-e vagy valaki mást jelöljenek a helyére. Az állam működését ellenőrző legfontosabb intézménynek már 2001 óta nem választottak alelnököket, így szerdától egyáltalán nincs választott vezetője.
„Elnök nélkül is működőképes az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a szervezet 2010 végéig a parlament által is elfogadott ellenőrzési tervvel rendelkezik, az irányítási feladatokat pedig az új elnök megválasztásáig Csapody Pál főtitkár látja el” – mondta el Kovács Árpád, a számvevőszék távozó elnöke. Bár a főtitkár nem nevezhet ki vagy menthet fel vezetőket, az ÁSZ saját szabályzata meghatározza, hogy kinek kit kell helyettesítenie, ha például egy osztályvezető nyugdíjba vonulna.
„Az elnök hiánya a költségvetésnél és a zárszámadásnál jelentene gondot, ezen azonban már túl vagyunk. Az ÁSZ elnökének ellenjegyzésére egyebek között akkor lenne szükség, ha Magyarország külföldről venne fel hiteleket, ez azonban most nem aktuális” – magyarázta
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője.
MSZP: Majd hétfőn!
A probléma megoldására az MSZP azt javasolja, hogy a T. Ház hétfőn döntsön a szervezet vezetőinek megválasztásáról. A szocialisták támogatnák is Kovács Árpádot, de a Fidesz szerint arra már kevés esély van, hogy a jelenlegi Országgyűlés változtasson a kialakult helyzeten. Ezért inkább arra készülnek, hogy a választások után megalakuló új parlament egyik első feladatai közé sorolják az ÁSZ új elnökének megtalálását.
Alapvetően mindenki egyetért azzal, hogy nagy felelőtlenség legalább fél évig vezető nélkül hagyni a korrupciós ügyekkel is foglalkozó ÁSZ-t. „A napi közérzetünk az, hogy sok ilyen korrupciós ügy lehet még” – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök, aki szerint jelentős előrelépés lesz, ha az Országgyűlés a jövő hétfőn elfogadja az antikorrupciós törvényt.
Korrupciógyanús üggyel, így az év végére, valóban tele lett a padlás.
Például arra sem volt még példa, hogy az Indianai törvényhozás határozatban ítélje el a magyar Országos Rádió és Televízió Testület legutóbbi rádiós műsorszolgáltatási döntéseit. Hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálja az ügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet 3,5 milliárd forintért értékesített épületének eladását, amelynek zavaros körülményeit már a számvevők is kifogásolták. Megsemmisítő kritikával illette az ÁSZ a sukorói kaszinóváros tervezett beruházását is, mondván, több sebből vérzik a megállapodás.
Ennek ellenére a bíróságon tegnap csak közokirat-hamisítás gyanúja miatt kezdődött el a megvádolt Joav Blum büntetőpere. Az izraeli üzletember nem vallotta magát bűnösnek, de részletes vallomást tett. A BKV-nál pedig minden napra jut egy új ügy. Tegnap például elfogatóparancsot adott ki a rendőrség Fuzik Zsolt Bélával, a BKV vesztegetéssel gyanúsított informatikai igazgatójával szemben. Jó hír viszont, hogy a hasonló tettért menesztett Sziebert György jogi igazgató utódját átmenetileg már megtalálta a cég.
SZDSZ: újabb Fidesz-MSZP politikai kartell!
Az SZDSZ frakció nem érti, hogy a szocialisták és a Fidesz miért nem tudtak megállapodni Kovács Árpád állami számvevőszéki elnökségének meghosszabbításában. A liberálisok szerint tarthatatlan, „ha egy független intézménynek azért nem lehet elnöke, mert a pártok pártpolitikusokat akarnak alelnököknek, és ebben nem tudnak megegyezni” – írták közleményükben. Az MDF támogatta volna Kovács Árpád pozíciójának meghosszabbítását.
