ÜZLETRE HANGOLUNK

Hadjárat a scamek ellen: ne engedjük, hogy átverjenek

Gyorsan terjednek a közösségi médiában a kriptós csalások. Olyan átverésekkel, scamekkel próbálják csapdába csalni az átlag felhasználókat, melyek hihetetlen gyors meggazdagodást kínálnak néhány napon belül. A Kriptofókuszban megpróbáljuk lerántani a leplet ezekről a csalásokról.

A podcast vendége: Glaser Anita, a Kripteus társalapítója, kriptoadózási és -szabályozási szakértő

Szerkesztő: P. A. R.

2025.04.29, 18:02

Bármelyik nap belefuthatunk egy olyan ajánlatba a közösségi médiában, ami rendkívül gyors meggazdagodást ígér. Ezek többsége valamilyen kriptós befektetések, melyek akár napokon belül sokszoros haszonnal kecsegtetnek. Előre szólunk, ha ilyen ajánlattal találkozunk, akkor egy scammel van dolgunk!

A Kriptofókusz új epizódját itt hallgathatják meg.

Mik is azok a scamek? A Kriptofókuszban már korábban volt szó az úgynevezett rug pullokról, amikor egy mémcoin rengeteg befektetőt csábít, majd a kibocsátó zsebre rakja a befektetéseket. Ezek az esetek nem scamek, hiszen egy rug pull mögött legalább egy kibocsátott mémcoin van, de egy scam mögött még ennyi sincs.

A kriptós átverések táptalaja a közösségi média. Vannak konkrét csoportok és csatornák, melyeket arra hoztak létre, hogy minél többeket becsábítsanak egy nem létező projektbe. Ezek a kriptós csalások általában arról szólnak, hogy az áldozatot meggyőzik egy soha vissza nem térő biznisz lehetőségről, amihez természetesen pénzt kell befizetni, de hamarosan ennek a tőkének a sokszorosát lehet kivenni a buliból. Erről viszont szó sincsen.

Kriptókról csak szakszerűen: a kriptós újságírás nehézségei

Rendhagyó epizódhoz ért a Kriptofókusz, hiszen egyszerre ül a stúdióba a műsor jelenlegi és korábbi műsorvezetője. Mészáros Gergővel, a Világgazdaság Tőzsde rovatának vezető szerkesztőjével megvizsgáljuk a kriptopiac jelenlegi alakulását, illetve átbeszéljük tapasztalatainkat a kriptós újságírás nehézségeiről.

Az elkövetők például azt állítják, hogy Revoluton keresztül kell valamilyen kriptodeviza formájában pénzt befektetni az adott projektbe, amit egy mesterséges intelligencia úgy megforgat a tőzsdén, hogy napokon belül meggazdagodunk. Egy ilyen ajánlat esetében azonnal legyen gyanús, hogy

ha valaki felfedez egy ilyen megoldást, akkor miért akarná azt megosztani idegenekkel.

A válasz természetesen az, hogy nincs semmiféle biznisz, hanem egy scamről van szó. Attól még, hogy egy projekt magára aggatja a bitcoin címkét, még nem jelenti azt, hogy ez egy valóságos befektetés.

Arról, hogy hogyan ismerhetjük fel a scameket a a Kripteus társalapítójával, kriptoadózási és szabályozási szakértővel, Glaser Anitával beszélgettünk.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

Mik azok a scamek? (01:30)
Milyen jelei vannak, hogy egy scammel van dolgunk? (05:00)
A scamek táptalaja a közösségi média (08:00)
Szabályozói szinten lehet küzdeni a scamek ellen? (09:40)
A scamek mögött nincsen semmi (19:30)
Ne féljünk beszélni róla, hogy a csalásba botlottunk! (26:00)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg:

@vilaggazdasag
Nem kell kedveskedni az MI-vel Bár csak gépekről van szó, mégis udvariasak vagyunk a mesterséges intelligenciával. A ChatGPT fejlesztői azt kérik, hogy ne legyünk. #openai #chatgpt #mi #ai #udvariasság #kérem #köszönöm #vg #világgazdaság
♬ eredeti hang – vg.hu - vg.hu