Vendég: Vincze Edit,
az OC Solutions ügyvezetője
Hadjárat a scamek ellen: ne engedjük, hogy átverjenek
Gyorsan terjednek a közösségi médiában a kriptós csalások. Olyan átverésekkel, scamekkel próbálják csapdába csalni az átlag felhasználókat, melyek hihetetlen gyors meggazdagodást kínálnak néhány napon belül. A Kriptofókuszban megpróbáljuk lerántani a leplet ezekről a csalásokról.
A podcast vendége: Glaser Anita , a Kripteus társalapítója, kriptoadózási és -szabályozási szakértő
Bármelyik nap belefuthatunk egy olyan ajánlatba a közösségi médiában, ami rendkívül gyors meggazdagodást ígér. Ezek többsége valamilyen kriptós befektetések, melyek akár napokon belül sokszoros haszonnal kecsegtetnek. Előre szólunk, ha ilyen ajánlattal találkozunk, akkor egy scammel van dolgunk!
A Kriptofókusz új epizódját itt hallgathatják meg.
Mik is azok a scamek? A Kriptofókuszban már korábban volt szó az úgynevezett rug pullokról, amikor egy mémcoin rengeteg befektetőt csábít, majd a kibocsátó zsebre rakja a befektetéseket. Ezek az esetek nem scamek, hiszen egy rug pull mögött legalább egy kibocsátott mémcoin van, de egy scam mögött még ennyi sincs.
A kriptós átverések táptalaja a közösségi média. Vannak konkrét csoportok és csatornák, melyeket arra hoztak létre, hogy minél többeket becsábítsanak egy nem létező projektbe. Ezek a kriptós csalások általában arról szólnak, hogy az áldozatot meggyőzik egy soha vissza nem térő biznisz lehetőségről, amihez természetesen pénzt kell befizetni, de hamarosan ennek a tőkének a sokszorosát lehet kivenni a buliból. Erről viszont szó sincsen.
Kriptókról csak szakszerűen: a kriptós újságírás nehézségei
Rendhagyó epizódhoz ért a Kriptofókusz, hiszen egyszerre ül a stúdióba a műsor jelenlegi és korábbi műsorvezetője. Mészáros Gergővel, a Világgazdaság Tőzsde rovatának vezető szerkesztőjével megvizsgáljuk a kriptopiac jelenlegi alakulását, illetve átbeszéljük tapasztalatainkat a kriptós újságírás nehézségeiről.
Az elkövetők például azt állítják, hogy Revoluton keresztül kell valamilyen kriptodeviza formájában pénzt befektetni az adott projektbe, amit egy mesterséges intelligencia úgy megforgat a tőzsdén, hogy napokon belül meggazdagodunk. Egy ilyen ajánlat esetében azonnal legyen gyanús, hogy
ha valaki felfedez egy ilyen megoldást, akkor miért akarná azt megosztani idegenekkel.
A válasz természetesen az, hogy nincs semmiféle biznisz, hanem egy scamről van szó. Attól még, hogy egy projekt magára aggatja a bitcoin címkét, még nem jelenti azt, hogy ez egy valóságos befektetés.
Arról, hogy hogyan ismerhetjük fel a scameket a a Kripteus társalapítójával, kriptoadózási és szabályozási szakértővel, Glaser Anitával beszélgettünk.
További részletek a beszélgetés tartalmából:
- Mik azok a scamek? (01:30)
- Milyen jelei vannak, hogy egy scammel van dolgunk? (05:00)
- A scamek táptalaja a közösségi média (08:00)
- Szabályozói szinten lehet küzdeni a scamek ellen? (09:40)
- A scamek mögött nincsen semmi (19:30)
- Ne féljünk beszélni róla, hogy a csalásba botlottunk! (26:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg:
Továbbiak
Vendég: Huszár András,
a Hello Wood ügyvezető igazgatója
Vendég: Szegő Péter,
a Duna House Vezető elemzője
Vendég: Balogh László,
az ingatlan.com gazdasági szakértője
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!
