A drága kőolaj felgyorsítja a konszolidációt

Az eredménybeszámoló közzététele után a londoni értéktőzsdén majdnem 6 százalékkal emelkedtek a Wizz Air részvényei. Ezzel a teljesítménnyel a budapesti tőzsdén a nap nyertese lehetett volna a társaság. Továbbra sem szerepel a tervek között a részvények bevezetése a hazai börzére?

Nem készülünk másodlagos kibocsátásra, arra fókuszálunk, hogy a Brexit hatására hogyan alakul a londoni értéktőzsdére bevezetett részvények árfolyama.

A légitársaságokat érintő konszolidációs hullám folytatását feltételezve, milyen lépésekkel reagál a Wizz Air?

Úgy látjuk, az emelkedő olajár az egyik katalizátora ennek a folyamatnak. A dráguló üzemanyag elsősorban a magas költséghányaddal üzemelő légitársaságokra gyakorol nyomást, a Wizz Air ilyen szempontból előnyösebb helyzetben van, alacsonyabb költségszintekkel dolgozunk. Akvizícióban nem gondolkodunk, keressük azokat a piaci réseket, amelyek a konszolidációval párhuzamosan alakulnak ki. Ilyen volt például a tavaly csődbe jutott Monarch Airlines leszállási jogainak (slotok) megvásárlása. Biztosan reagálni fogunk a kínálkozó lehetőségekre, hiszen ambiciózus növekedési terveink vannak.

A lezárt pénzügyi évben 91,3 százalékos volt a járatok kihasználtsága. Milyenek a nyári forgalmi kilátások?

Az április–szeptemberi időszak lesz erősebb, a teljes évet tekintve 36 millió utassal kalkulálunk, ha ez megvalósulna, az 20 százalékos előrelépést eredményezne. A nettó profitsoron 13-23 százalékos éves növekedést várunk, ennek elérésében sokat segíthet az árképzés javuló kilátása is.

Negatív visszhangot váltott ki az az intézkedésük, amellyel felár megfizetéséhez kötik az ülésválasztást, enélkül viszont csak külön helyeken utazhatnak a családok, csoportok. Mi a cél az új szisztémával?

Az új algoritmus többek között azt a célt szolgálja, hogy az alapjegyáraink versenyképesebbek legyenek a piacon. Most a Wizz Air utasainak 70 százaléka nem fizet helyjegyet, számukra az új algoritmus olcsóbbá teszi az utazást. Fontos megjegyezni, hogy a 16 évnél fiatalabbakat nem ültetjük külön a kísérőktől. A célunk az, hogy az utasainknak többféle árfekvésű jegyár-kombinációt kínálhassunk fel.

A növekedési célok megvalósításában milyen szerep jut a magyar piacnak?

Magyarországon 24 százalékos árbevétel-növekedést tervezünk a 2019-es pénzügyi évben, ennek megvalósításához több új útvonallal bővítjük a kínálatot. Budapesten 13 repülőgépet fogunk állomásoztatni, Debrecenben pedig kettőt.

Az összesített árbevétel 41,9 százaléka már a kapcsolódó szolgáltatásokhoz köthető. Van itt még tér a további növekedésre?

A cél az arány bővítése, igaz, a lehetőségek korlátozottak. Minél magasabb a kapcsolódó szolgáltatáson elért bevétel, annál alacsonyabban tudjuk tartani a jegyárakat, ezzel pedig élénkíthetjük a légi közlekedési piacot, s így érhetünk el magasabb utasszámot.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja