2018-ban összesen 7,7 milliárd forint értékben, mintegy 78 ezer tonna aszfaltot használt fel a Magyar Közút Zrt. a lokális burkolatjavítási munkák során, vagyis a nagyfelületű burkolatjavításokon és teljes körű felújításokon felül – közölte a VG.hu-val a társaság.
Idén is ekkora volumenű anyagot használhatnak majd fel kátyúzásra az előre meghatározott központi forrásból a cégnél, amely a 32 000 kilométernyi országos közúthálózat üzemeltetési és fenntartási feladatait látja el az M5-ös és M6-os autópálya kivételével. Minden más – mintegy 140 ezer kilométernyi út – önkormányzati kezelésben van.
Tavaly a kátyúzási munkák mellett az utóbbi évek legnagyobb útfelújítási programjait indították el, ezek során csaknem 1000 kilométernyi szakasz újult meg.
Ezen programok idén is folytatódnak kiegészülve a Magyar falu programban szereplő újabb útfelújítási projektekkel, amely mintegy 430 kilométernyi, döntő többségében mellékút felújítását jelenti, ott, ahol a legtöbb burkolathibával találkozhatnak a közlekedők.
A Magyar Közút a lokális javítási munkákat az utak úthálózati szerepe alapján végzi, a forgalmasabb útszakaszokon található hibák javítása élvez elsőbbséget. Első körben a gyorsforgalmi utakon, majd a főutakon, végül a mellékutakon avatkoznak be a szakemberek.
A tartósabb és hatékonyabb burkolatjavítási munkák elvégzésére tavasztól őszig van lehetőség, a teljes körű felújítások is ebben az időszakban valósulhatnak meg.
Pocsék állapotban vannak az útjaink
Az útfenntartó Országos Közúti Adatbank osztálya évente készít részletes összesítést az állami, országos közúthálózat állapotáról. A legfrissebb, 2017 év végi összegzés alapján a közutak burkolata meglehetősen siralmas állapotban van.
Az ötfokú (jó/megfelelő/tűrhető/nem megfelelő/rossz) skálán
a Magyar Közúthoz tartozó teljes kiépített úthálózat több mint fele (54 százalék) a leggyengébb, „rossz” burkolati besorolású, ez több mint 17 ezer kilométernyi utat jelent.
Ezzel szemben az útfenntartó kezelésében álló utak mindössze tíz százalékának felülete jó minőségű.
A főhálózat 40 százaléka, a mellékhálózat 60 százaléka rossz burkolatú. Komárom-Esztergom megyében a legkedvezőtlenebb a helyzet, ott a közutak 73 százaléka rossz burkolatú. Nógrádban 70, Győr-Moson-Sopronban 69 százalék ez az arány. A legkevésbé a Pest megyei utak leharcoltak, a leggyengébb besorolást az ottani úthálózat valamivel több mint negyede érdemelte ki.
A kátyú legfőbb oka az aszfaltba beszivárgó csapadék, amely hideg időben megfagy, és szétfeszíti az útburkolatot.
A hazai autóutak átlagéletkora közel 40 év, amely szintén szerepet játszik abban, hogy sérülékeny az úthálózat.
A kárt megtérítik, ha...
A kátyúk okozta károkért az út üzemeltetője felelős, és a kár bejelentését is az üzemeltetőnél kell megtenni a pórul járt autósoknak. A közutakon a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a fővárosi utak esetében a Budapest Közút Zrt., a vidéki településeken pedig az önkormányzatok illetékesek.
A Magyar Közúthoz 2018-ban 1536 úthibához kapcsolódó kárbejelentés érkezett. Ebből összesen 639 esetben bizonyult jogosnak a bejelentés, ezekre összesen 43,2 millió forintot fizetett ki az útkezelő – ez bejelentésenként 67,6 ezer forintot jelent átlagosan.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az út kezelője a kátyúkár megtérítését elutasíthatja,
Ezt tegye, ha kátyúba fut
Éppen ezért nagyon fontos a káreset megfelelő dokumentálása. A tavaly 33 ezer esetben a gépjármű-tulajdonosok segítségére siető Europ Assistance Magyarország javasolja, hogy
A kártérítés esélyét az évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli, melynek megkötése casco biztosítás birtokában is indokolt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns:
a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.
A legjobb persze, ha sikerül megelőzni a bajt, melyhez az alábbi vezetéstechnikai tanácsokkal szolgál a FBAMSZ:
Mi számít kátyúnak?
A Magyar Közút Zrt. Útügyi Műszaki Előírásaiban szereplő meghatározás szerint a kátyú az utak használata során a forgalmi igénybevétel és a környezeti hatások nyomán létrejött, a szerkezet bomlásával járó károsodás, egy vagy több pályaszerkezeti réteg kisfelületű (legfeljebb 20 négyzetméter) folytonossági hiánya, ami az út használatát nehezíti, a balesetveszélyt növeli, a közlekedési eszközöket fokozottan igénybe veszi, az utazás kényelmét rontja.
