BUX 51,381.65
+1.30%
BUMIX 4,298.06
+0.15%
CETOP20 2,302.76
0.00%
OTP 17,595
+1.79%
KPACK 8,700
-4.92%
0.00%
0.00%
+0.51%
+1.89%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,345
-1.47%
0.00%
+0.98%
0.00%
-2.69%
OPUS 227.5
+0.22%
-0.94%
-4.48%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,466
+1.31%
+1.28%
ALTEO 1,770
+3.51%
0.00%
+0.82%
EHEP 1,765
0.00%
-2.04%
-0.33%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.12%
+4.65%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
+1.22%
0.00%
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Logisztika

Vízre bocsátották az Urál univerzális atomjégtörőt

Az orosz kormány megbízása alapján a Roszatom vezető szerepet vállal az északi-tengeri infrastruktúra fejlesztésében.

A szentpétervári Balti Hajógyár dokkjában 2019. május 25-én ünnepélyesen vízre bocsátották az Urál univerzális atomjégtörő hajót, amellyel az orosz atomjégtörő flottát üzemeltető Roszatom egy újabb jelentős lépést tett annak érdekében, hogy egész évben átjárhatóvá váljon az északi-tengeri hajózási útvonal – olvasható a Roszatom közleményében.

A 173 méter hosszúságú Urál atomjégtörőt két nagy teljesítményű, kompakt RITM-200-as moduláris atomreaktor (SMR) hajtja, amelyek együttesen 350 MW teljesítményt adnak le. A kettős merülésű, és ezért a Jeges-tengerbe ömlő szibériai folyók torkolataiban is jól hasznáható univerzális jégtörő folyamatosan haladva képes csaknem 3 méter vastagságú jégmezőn is utat törni. Ezen a jégtörőn debütál egyébként a RITM-200-as atomreaktor, amelyet a tervek szerint a 22220-as projektszámmal jelölt új generációs atomjégtörő hajótípus következő egyeségei is megkapnak. illetve a jövőben épülő úszó és szárazföldi orosz atomerőművekbe is beépítik majd ezt a reaktort.

 

Fotó: Roszatom

A 22220 projekt alapján eddig készült atomjégtörők – a 2016-ban és 2017-ben vízre bocsátott Arktyika illetve Szibir az Urálhoz hasonlóan kettős merülésűek. A hajótestben elhelyezett ballaszttartályoknak köszönhetően könnyedén változtatni tudnak a hajó merülésén attól függően, hogy a Jeges-tenger nyílt jégmezőin vagy a sekély folyótorkolatokban kell a hajónak utat törnie. Ezzel az okos megoldással a Roszatom lényegében kétfajta jégtörőt kap egy áráért, ami több százmillió dolláros költségmegtakarítást jelent.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója elmondta: „Az Urál és testvérhajói központi szerepet játszanak abban, hogy az északi-tengeri útvonalon egész évben biztosítható legyen a hajózás. Az a cél, hogy

2024-ig több mint 80 millió tonna árut tudjunk továbbítani az északi-tengeri útvonalon. Terveink között szerepel, hogy 2027-ig további két új, a 22220-as projekthez tartozó egységgel bővítsük az atomjégtörő flottát. Az erről szóló szerződések aláírására várhatóan már idén augusztusban kerül sor.”

Az említett 80 millió tonna árú várhatóan cseppfolyós földgázból (47 millió tonna), szénből (23 millió tonna), olajból (5 millió tonna) és nehézipari termékekből, például gépekből (5 millió tonna) valamint 1 millió tonna fémből fog állni. Az orosz kormány megbízása alapján a Roszatom vezető szerepet vállal az északi-tengeri infrastruktúra fejlesztésében. Az északi-tengeri hajózás fejlesztését célzó projekt teljes összege hat évre 734,9 milliárd rubel. Ennek egyharmadát, 274 milliárd rubelt a központi költségvetéséből különítenek el. A fennmaradó kétharmadot, ami több mint 460 milliárd rubelt jelent, az északi-tengeri útvonalon megvalósuló szállítmányozásban érdekelt befektetők finanszírozzák: a Roszatom, a Rosznyeft, a Novatek és más vállalatok.

Kapcsolódó cikkek