Vége a ferihegyi karámnak

Sokan felteszik a kérdést, érdemes-e ünnepelni a normálishoz való visszatérést? Én azt hiszem, hogy igen – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Liszt Ferenc repülőtér új Pier-1 névre keresztelt diszkont utasmólójának átadásán. A kancelláriaminiszter szerint a főváros és Magyarország a fejlesztéseket azért is megérdemli, hiszen

a válság évének 8 milliós légi utasforgalma után idén akár 18 millió utast tud fogadni.

Budapest fontos turisztikai célpont és átszálló pont, a reptér ezzel a fejlesztéssel olyan minőséget teremtet, amely Európa bármely városában megállja a helyét. Ezzel a korábbi vitákkal és vádaskodásokkal indulókapcsolat elindult az együttműködés irányában – mondta a miniszter.

Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár az esemény kapcsán jelentette be, hogy a Miniszterelnökség a jövőben rendszeresen tart majd Budapest infókat, amelyen az új karakteres Budapest kormányzati program részleteit ismertetik majd. Az első esemény így a közlekedéssel, az új fapados terminállal foglalkozik. Szerdán az első ütemet nyitja majd a reptér, a korábbi karám 2-3 nap múlva bezár és elbontásra kerül, majd, az új utasmúló második fázisa júniusban nyitja meg a kaput.

A Pier-1 8,3 milliárd forintból, kizárólag a reptér által finanszírozott beruházás keretében épült meg.

A beruházás révén négyszeresésére, 3 ezerről 11500 négyzetméterre nő az utasokat kiszolgáló terület, ahonnan nyolc beszállókapu indul, ahonnan közvetlenül lehet majd a járatokhoz közvetlenül kjutni, emellett hat új kapun keresztül autóbuszos beszállítást tudnak majd biztosítani. Ezzel a 8 éve meglévő áldatlan állapotot sikerült magunk mögött hagyni – mondta az államtitkár.

Fürjes Balázs jelezte: megörököltek egy helyzetet: a reptér 2005-ös privatizációja miatt kész tényekkel kellett dolgozni, mivel a bevételmaximalizálás miatt az értékesítési feltételek alapján lényegében semmilyen eszköze nem volt az államnak arra, hogy bármilyen módon beleszóljon a reptér fejlesztéseibe. Fürjes emlékeztetett: az európai nagy reptereknek mindössze 18 százaléka van teljesen magánkézben, a többi köz vagy legfeljebb vegyes tulajdonban van.

A Budapest Airport komoly nyerességet termelő vállalkozás, a tulajdonosok az elmúlt 2 évben 35 milliárd forintot vettek ki a reptérből.

Nehéz úton jártunk, a kapcsolatunk a reptér tulajdonosaival ma sem baráti, de meg kell köszönnünk a reptérnek, hogy egy éve változás történt a reptér életében, az új menedzsment megjelenésével a korábbiaknál sokkal nyitottabb és konstruktívabb lett az együttműködés

– mondta a kormánybiztos.

A tavaly márciusi hárompontos megállapodásból a legfontosabb pont a karám eltörlése volt. A további elvárások a működtetés javítása és a városba történő bejutás megszervezése volt – itt is történt már előrelépés, de ezeken a pontokon még van bőven előrelépés. Fürjes Balázs szerint januárban zárják le azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amely a szélesebb, a kerületek közti és a reptér megközelítését gyorsító útfejlesztés részleteit tartalmazza. Az érintett fejlesztés a döntések után 2 évet vehet majd igénybe a fejlesztés – itt komoly kérdés a kerületekkel kapcsolatos egyeztetés lesz az államtitkár szerint. Fürjes emlékeztetett arra is, hogy építési engedéllyel rendelkezik a vasúti fejlesztés is. Ez ugyanakkor százmilliárdos beruházás, ami csak a '21-27-es uniós ciklus fejlesztési forrásainak bevonásával valósulhat meg. Ez a kérdés tehát csak az új pályázati feltételek kapcsán kerülhet napirendre: ha lesz esély EU-támogatás elnyerésére a reptéri vasúthoz, újabb fázisába léphet a beruházás.

A kormány és a reptér menedzsmentje közötti megállapodás harmadik pontjának alapja az, hogy a forgalom kinőtte a jelenlegi repteret.

A kormány egy masterplan kidolgozását várja, amiben új terminál kapacitások kiépítése szerepel.

Gerhard Schroeder, az AviAlliance ügyvezetője és a Budapest Airport elnöke szerint a reptér üzemeltetői dinamikus és fejlődő reptérben hisznek, amelyet az utasok megelégedéssel használnakk, de a részvényeseknek is hasznot hoz. A mostani utasmóló a kormánnyal való együttműködés eredménye – mondta az elnök, hozzátéve, hogy a reptér kompolyan hozzájárul a magyar gazdasághoz és jelentős munkáltató.

A privatizációkor vállalt százmilliárdos fejlesztéseket meghaladóan a reptér új strukturális fejlesztési programja 275 milliárdos beruházással számol a következő öt éves ciklusban

– emlékeztetett a szakember.

Az esetleges államosítás tekintetében Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy az alkotmány védi a magántulajdont, így a döntés az értékesítésről a Budapest Airport tulajdonosaié. Azt ugyanakkor látni kell, hogy a reptér mai értéke legalább duplája a privatizációkorinak, így komoly költségvetési kérdés lenne, ha tényleg ilyen felajánlás érkezne. Az ugyanakkor igaz, hogy az új menedzsment érkezése előtt a lehető legdurvább formában jeleztük, hogy ha nem fejlesztenek, akkor jobb lenne, ha eladnák a repteret – emlékezett vissza tavaly tavaszra Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter szerint akár szakhatósági okokból is bezárható lett volna reptér, ettől a drasztikus lépéstől csak az utazók védelme tartotta vissza a kormányt és az illetékes hatóságokat. Most ugyanakkor jelentősen normalizált helyzetben vagyunk és ünnepelhetünk – mondta a miniszter.