Hátrányos a belföldi repülés szabályozása

Miközben a belföld-külföld viszonylatban közlekedő járatok mentességet kapnak az üzemanyag jövedéki adójának megfizetése alól, a belföld-belföld destinációt repülők nem részesülnek ilyen kedvezményben – erről a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Vadász László elmondta, hogy

ez a szabályozási környezet versenyhátrányt teremt a szegmens számára, a teher minden liter kerozin után 130 forint körüli pluszköltség.

Ezzel lényegében ezek a járatok dupla üzemanyagár mellett repülnek a nemzetközi árszinthez képest. Szerinte így működésképtelen a belföldi repülőközlekedés modellje. Azt nemzetközi szerződések szabják meg, hogy az országokon átívelő repülés jövedékiadó-mentes, a magyar államnak is lenne mozgástere, hogy alkalmazza ezt a könnyítést a hazai repülőközlekedésben.

Vadász László kiemelte, hogy az ilyen anomáliákat mindenképp rendezni kell ahhoz, hogy a belföldi repülés megerősödhessen. Márpedig ez deklarált kormányzati szándék: Magyar Levente külügyi államtitkár a nyár közepén beszélt arról, hogy a kabinet szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel. Hozzátette, hogy ez Nyugat-Európában magától értetődik, és jótékony hatással van a beruházásösztönzésre. Ezt az álláspontot a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke is osztja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy

minden megyei jogú városnak érdemes megvizsgálnia egy repülőtér-fejlesztési koncepciót, mivel a megfelelő reptéri infrastruktúra nagyban hozzájárul az adott régió telephely-feltételeinek javításához.

Olyan terven kell dolgozni, hogy a repülőtér alkalmas legyen menetrend szerinti járatok, mezőgazdasági és sportrepülések, légimentők, üzleti utazások és tehergépek kezelésére is. Az utóbbi különösen az autógyárak és beszállítóik számára kiemelten fontos, hiszen az iparágban jelentős az eseti, úgynevezett emergency teherszállítás. A légi logisztika biztosításával ráadásul raktárkapacitásokat is ki lehet váltani.

Új befektetések bevonzásához nem biztos, hogy elégséges, de mindenképpen szükséges a reptér megléte

– mondta a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke. Jó hír, hogy a magyar reptéri infrastruktúra korántsem kezdetleges. Debrecen, Sármellék, Győr, Pécs, Szeged, Békéscsaba, Nyíregyháza, Székesfehérvár vagy akár Tököl mellett is működik repülőtér. Vadász László megítélése szerint

egy egységes infrastrukturális követelményrendszer (üzemanyag-ellátás, műszeres megközelítési eljárások, információs szolgálat, adott esetben utasterminál) meghatározásával néhány éven belül elvégezhetők a reptéri fejlesztések, nem különösebben nagy forrásigénnyel.

Ilyen projektekből több is zajlik Magyarországon. Az első években szükség lehet az állam szerepvállalására, de a Győr-Pér komplexum jó példa arra, hogy ezek a beruházások rövid időn belül saját lábra tudnak állni. A vidéki bázisok első körös bevételeit a jól fizető nemzetközi légi turizmus vérkeringésébe való bekerülés adhatja. A statisztikák szerint Európában százezernél is több négy-hat üléses kisgép van magántulajdonban, amelyeket előszeretettel használnak napon belüli utazásokra is.