A hazai burkolt országos közutak 43,5 százaléka kapott jó (1) osztályzatot a teherbírása alapján a Magyar Közút Zrt. 2021-re vonatkozó értékelése szerint, 36,5 százaléka viszont rossznak (5) minősült. A többi a megfelelő (2), a tűrhető (3) és a nem megfelelő (4) besorolásokon osztozott. Összességében a társaság Fejér megyei igazgatóságához tartozó utak a legjobb állapotúak, ezeknek a 63,9 százaléka kapott jó minősítést, míg rossz minősítésű útjai a Békés megyei igazgatóságnak voltak a legnagyobb, 50,6 százaléknyi arányban.
A főhálózat többet bír
Mivel összességében is más-más a főhálózat és a mellékhálózat állapota, az is meghatározza azt, hogy a 19 igazgatóságon belül milyen a teljes, kiépített hálózat minősége teherbírás (és minden más értékelési szempont) alapján, hogy igazgatóságonként (megyénként) mekkora a fő- és a mellékhálózat aránya. A főhálózat nyilván nagyobb teherbírású. Csak ezeket az utakat vizsgálva Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszi a prímet 83,8 százalékkal, de Csongrád-Csanád megyében is 82,4 százaléknyi főút számít jónak a teherbírása alapján, és csak öt megyében 70 százalék alatti a „jók” súlya. Viszont Jász-Nagykun-Szolnok megye főhálózatának a 32,6 százaléka rossz a teherbírása alapján.
Egyértelműen rossz a kép a mellékutak esetében.
Országos átlagban ezeknek az utaknak több mint a harmada (35,8 százaléka) rossz – ezt az átlagot Békés és Zala megye rontja leginkább –, és csak a 41,3 százaléka jó. Itt Fejér és Pest megye adata a legkedvezőbb.
A Magyar Közút értékelte az utakat annak alapján is, hogy milyen mély keréknyomvályúk alakultak ki rajtuk, ebből a szempontból az országos átlag 84,4 százaléka kapott jó értékelést, és csak a 2,1 százaléka rosszat.
Európa keleti oldala gyengébben szerepelt
Arról, hogy mindez európai összevetésben milyen helyet biztosít Magyarországnak, néhány napja tett közzé adatokat a Viborc.com a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi jelentése alapján, igaz, csak 2019-re vonatkozva.
Mindazonáltal abban az évben Magyarországnak 4 pont jutott azon a listán, amelyen a legtöbb kiosztott pont 6,49, a legkevesebb pedig 2,59.
A nagyobb értékű pont jobb útminőséget jelent. A skála 1-től 7 pontig terjedt, az értékelés 139 ország mintegy 13 üzletemberétől származott, akik kitöltöttek egy 78 kérdésből álló kérdőívet.
A szemléltetés kedvéért van egy másik megkülönböztetés is a Viborc.com által közzétett térképen: a 4,5 pontnál kedvezőbb értékelést elnyert országokat a zöld árnyalataival satírozták, a 4,5 alattiakat a piroséval.
Ezzel a 4 ponttal Magyarország a 40 országot értékelő listán a 26. helyre került, vagyis az országok gyengébbik felébe, és halványpiros (rózsaszín) színt kapott Szlovákiához, Lengyelországhoz, Olaszországhoz, Belgiumhoz, Írországhoz és Izlandhoz hasonlóan.
Igaz, a felsoroltak mindegyikének magasabb a pontszáma Magyarországénál. Oroszország, néhány Jugoszláv utódállam, Csehország Lettország útjai rosszabbak, de náluk is sötétebb pirosat kapott Ukrajna, Románia, Bulgária, Észak-Macedónia, Málta és Bosznia-Hercegovina. A mélypontra Moldova került 2,6 ponttal.
A felsorolásból is kiviláglik, hogy a térségünkben lezajlott rendszerváltás után több mint 30 évvel döntően még mindig Európa keleti féltekéjén rosszabb az utak minősége, de az is, hogy a térség uniós tagországai előbbre tartanak a felzárkózással, feltehetően az EU-ból érkező támogatásoknak is köszönhetően.
Magyarországnak az előtte járókra kell figyelnie: ilyen máris a szomszédos, „világoszöld” Szlovénia 4,9 ponttal, a „sötétebb zöld” Horvátország (5,6 pont) és a „méregzöld” Ausztria (6 pont).
A legjobb értékelést Hollandia kapta (6,4) pont, mögé Svájc került (6,3 pont).
Nem a mögöttünk kullogók határozzák meg a mércét
Az elemzés azonban nem a listán is feltüntetett 40 országra, hanem 141-re tért ki. Bár ennek alapján Magyarország szinte az élbolyban van, arra aligha lehet büszke, hogy maga mögé utasította például a sor végén kullogó Csádot (1,9 pont). Az összeállítás méltatja az Európában a hatodik, világviszonylatban pedig a tizenkettedik legjobb úthálózatú Horvátország eredményeit, a horvát utak minősége ugyanis a 2000-es években még nagyon gyenge volt, de azóta megvalósult egy ambiciózus infrastruktúra-fejlesztés.
Pozitív példa Törökország is, amely még Norvégiánál és az Egyesült Királyságnál is több pontot kapott.
Norvégia szerény pontszámát egyébként az útépítés szempontjából kihívásos domborzati viszonyai és az magyarázza, hogy nagy területe viszonylag ritkán lakott.
| A közutak lehetnek állami tulajdonú országos közutak és önkormányzati tulajdonú helyi közutak. Az előbbiek hossza 35,5 ezer kilométer – ezeken történik az országos forgalom mintegy 75 százaléka –, az utóbbiaké 183,2 ezer kilométer. Az országos közutakból 2481 kilométer az európai úthálózat része, gyorsforgalmi hálózatból (autópályából és autóútból) pedig 1855 kilométernyi van. Az országos közutakon 8161 híd, 1860 közúti-vasúti keresztezés, ezenkívül 9108 közúti csomópont és 6577 szintbeli gyalogos-kerékpáros átkelő található a társaság honlapja szerint. |
