Mától újra 140 kilométer per órás maximális sebességgel közlekedhetnek a vonatok a győri fővonal ősszel felújított pályaszakaszának jobb vágányán. A MÁV Zrt. az elmúlt két napban elvégezte Biatorbágy és Szárliget között az előírt méréseket, amelyek kiértékelése után a harmadik, december 9-ig tartó fázisban felújított jobb vágányon is vissza lehetett állítani a pályasebességet – olvasható a vasúttársaság közleményében. A rekonstrukció során korábban, novemberben befejezett bal vágányon már december közepén megszűnt a sebességkorlátozás, ott azóta azon akár 140 kilométer per órával is haladhatnak a személyszállító vonatok.
Fotó: MÁV
Még hátravan azért némi utómunka
A feszített ütemű, ám jól megszervezett felújítás sikeres volt – írja a MÁV –, ennek köszönhetőn az ország egyik legforgalmasabb vonalszakaszán, Biatorbágy és Szárliget között – 300 méter kivételével – már korlátozás nélkül közlekednek a vonatok.
Tavasszal az utómunkákra kerül a sor a most felújított szakaszon. Ez már az időjárási viszonyokhoz való hozzáigazítást jelenti, például vágány- és kitérőszabályozásokat, ágyazatpótlást, illetve sínfeszültség-feloldást, a felsővezeték-hálózatban az elöregedett hosszláncok cseréjét. Mindez már nem okoz az őszi felújításhoz hasonló kényelmetlenséget az utasoknak,
azonban az átépített szakaszon egy-egy vágányt érintően vágányzárak, ezzel együtt menetrend-módosítások várhatók.
Már nem csak papíron létezik a maximális óránkénti sebesség
A győri fővonalon szeptember közepétől december 9-ig három ütemben elvégzett pályarekonstrukció után a vágányokon átmenetileg 80 kilométer per órás sebességkorlátozás mellett közlekedhettek a vonatok. A korábbi, második fázisban befejezett bal vágányon december közepén hagyták jóvá a vasúttársaság szakemberei a pálya építésekor meghatározott 140 kilométer per órás sebességet.
Az elmúlt két napban a MÁV leányvállalata, a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. (KFV) újra elvégezte a vágánygeometriai és járműdinamikai méréseket merőkocsijával, amely az aljára erősített lézeres mérőegységekkel, gyorsulásmérő szenzorokkal, valamint egyéb tehetetlenségi (inercális) erőket mérő egységekkel vizsgálta meg a kétszer 29 kilométernyi vágányszakaszt. Megállapították, hogy a pályákon akár 140 kilométer per órás megengedett sebességgel is haladhatnak a vonatok.
A nyár közepéig tartanak az utómunkák
Áprilistól a nyár közepéig több ütemben, eltérő szakaszokon a szükséges technológiai előírások alapján vágány- és kitérőszabályozásokat, ágyazatpótlást, sínfeszültség-feloldást, felsővezeték-karbantartást kell végezni, illetve a biatorbágyi állomáson aszfaltozni fogják a bal peront. Ezeknek a feladatoknak a jelentős része az éghajlatunknak megfelelő átlaghőmérséklet idején végezhető el, ugyanis a hézag nélküli vágányok kialakítását, hegesztését úgy kell végrehajtani, hogy a sín az úgynevezett semleges hőmérsékleti zónában, azaz plusz 15 és plusz 28 Celsius-fok között legyen, az aszfaltozás és a felsővezeték-hálózaton való munkavégzés megfelelő minősége is a hőmérsékleti viszonyoktól függ – magyarázzák a közleményben. Jelentős hosszban kellett az alépítményt is javítani. Herceghalom és Bicske közötti 300 méteres szakaszokon a munka lassabban halad, ott csak a tavaszi vágányszabályozás után lehet sebességet emelni.
A forgalom addig 40 kilométer per órás sebességkorlátozással zajlik, de emiatt nem nő a menetidő.
A várhatóan áprilistól júliusig tartó utómunkálatok idején jellemzően napközben egy-egy vágányon fog szünetelni a közlekedés, ez néhány alkalommal a menetrend kisebb módosításával jár, mindez azonban már nem okoz majd a tavaly őszihez hasonló kényelmetlenségeket.
Más munka is zajlott
Az átépítéssel párhuzamosan további beruházásokkal is fejlesztik a Budapest és Bécs közötti vasúti közlekedést. A folyamatban lévő CEF-es fejlesztés első üteme, a Győr–Hegyeshalom közötti beruházás lezárult, tavaly december 10-től próbajelleggel a határállomáson való megállás nélkül haladhatnak át egyes vonatok, ezáltal a határon át gördülékenyebbé vált a személyszállítás.
2024 szeptemberéig végez a társaság Hegyeshalomban és azon kívül néhány állomáson a biztosítóberendezések fejlesztésével, központi forgalomirányítási rendszer kiépítésével, az informatikai fejlesztéssel. A beruházás kiemelten fontos, mert így még megbízhatóbbá válhat a vonatközlekedés Magyarország és Ausztria között.
