Több gazdasági együttható miatt megbillent az és az egyensúlya a magyar–török kereskedelemben – tájékoztatta partnereit a török hátterű logisztikai szolgáltató, az Ekol Kft.

LUS_4628BILK_Kovács Imre, a Rail Cargo Group Igazgatósági tagja, Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és  Kovács Ákos, a budapesti Ekol Logistics Kft. ügyvezető igazgatója
Fotó: Kallus György20190703 Budapest 3000. félpótkocsi a síneken az Ekol Kft. szolgálatában. Kamionok ezreivel csökkenti a közutak forgalmát az Ekol és a Rail Cargo Hungaria együttműködése. Heti 4 körfuvarral kezdődött meg a félpótkocsik fuvarozása. A budapesti Rail Cargo Terminal - BILK-ből a pótkocsikat egy daru emeli a vagonokra, mielőtt azok megkezdenék 1200 kilométer hosszú útjukat. A neussi célállomáson a pótkocsikat már nyerges vontatók várják, amelyek elszállítják az árukat rendeltetési helyükre. Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG
Az Ekol segítene, hogy több magyar áru jusson Törökországba.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Mint írja, ennek következtében jóval nehezebb fuvart találni azon magyar exportőrök számára, amelyek Törökországba szállítanak. Erre reagálva az Ekol a következő időszakban a Törökországból Magyarországba (illetve térségünkbe) irányuló fuvarozásokat kedvezményesen szervezi meg. Abban bízik, hogy a kedvezményes importfuvardíjak az importőröket vásárlásra ösztönzik, és ennek köszönhetően több kamiont tud beállítani a török–magyar forgalomba. Ezáltal az exportőrök számára is nő a kapacitás. A magyar–török fuvarozás piacvezetőjeként az Ekol továbbra is három lehetőséget kínál, a közúti mellett a vasúti és a hajós módozatot is.

Tavaly más okból csökkentett díjat az Ekol

Az elmúlt évben – a 2022-es piaci trendjeivel ellentétben – a kereslet erőteljesen esett a kínálathoz képest minden fuvarozási ágazatban. Emiatt csökkentek a fuvardíjak a közúti, a tengeri, a vasúti és a légi szállításban is. A szolgáltatók költségei azonban nem változtak, a kieső bevételt pedig a saját árrésükből kellett kompenzálniuk. Így a fuvarozás ismét „low margin” kategóriájú üzletággá vált a biztatóan alakuló 2022-es év után – tette közzé nemrég a társaság. „Mivel ez a szegmens a tevékenységünk legnagyobb részét teszi ki, a visszaesés és a fuvarpiaci díj csökkenése az Ekol eredményességére is jelentős hatással volt. A fuvardíjakat nem tudtuk emelni a magasabb költségeink ellenére sem, sőt, többször kedvezményeket voltunk kénytelenek adni a pályázatok során. Mivel a versenytársaink csökkentették a díjaikat, mi is csak alacsonyabb áron tudtunk versenyben maradni” – idézte a cég közleménye Kovács Ákost, az Ekol Kft. ügyvezetőjét. Ráadásul az év végére megérkezett a magyar és a német útdíj emelésének híre is, az emelést a cégek az idén igyekeznek beépíteni a szolgáltatási díjaikba. 

Az ügyvezető szerint a kisebb mennyiségek mellett a fuvarozásban két módon érhető el az átlagos, alacsony árrésnél magasabb: szakosodással, illetve nagy mennyiségek kezelésével.

Keresett a komplex szolgáltatás

A nagy megbízók és árukibocsátók továbbra is előnyben részesítik a komplexitást, azaz szívesen dolgoznak olyan szolgáltatóval, amely egy összetettebb logisztikai folyamat több részfeladatát, vagy akár a teljes egészet el tudja látni – jelezte Kovács Ákos. Ilyen feladat az unión kívüli import. Ekkor a fuvarozás, a vámügyintézés, a raktározás és az áruterítés is része az ellátási láncnak, amelyek hatékonyabban és kisebb költséggel végezhetők egy kézből, egy logisztikai szolgáltató által. Az Ekol Logistics – amely a komplex szolgáltatásokat az erősségének érzi – kijelölt bizonyos szakirányokat is, amelyekre nagyobb hangsúlyt fektet üzlet- és termékfejlesztése során.

Minden szolgáltató a maga csatáját vívja

Kovács Ákos kifejtette, hogy az elmúlt másfél évben néhány költségelem nem várt mértékben nőtt – főként a villamos energiáé –, ami erős hatással volt a vasúti és intermodális szállítási díjakra, de kihatott a raktárlogisztikai és szolgáltatási költségekre is. Növelte a több országot is érintő útdíj a fuvarozás és a szállítmányozás költségeit is, komoly elszámolási vitákat generálva a megbízók oldaláról. Annak érdekében, hogy a logisztikai szolgáltatók fel legyenek készülve a hasonló esetekre, a szakmai szervezetek érdekképviselete mellett olyan metodikát kellene kidolgozni az igazgató szerint, amely támogatja a szolgáltatókat, hogy érvényesíteni tudják a gazdasági körülmények miatti költségnövekedéseiket a megbízóiknál. 

Ha az ilyen esetekben azt lehetne mondani, hogy „a szakma ezt a módszert alkalmazza”, akkor könnyebb lenne átvinni az áremeléseket a megbízóknál.

Vagyis igyekezni kell a szerződésekbe „megelőző” klauzulákat beépíteni az esetleges díjemelések miatti kellemetlenségek hatásainak tompítása érdekében. Ám ma még minden szolgáltató a maga csatáját vívja.