A háztartások fogyasztása húzhatja idén a magyar gazdaságot
A fogyasztói bizalom többéves visszaesés után helyreállni látszik a fogyasztói bizalom, a gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje így a kiskereskedelem lehet idén – mondták az MBH Bank keddi sajtórendezvényén a hitelintézet szakértői Budapesten.
Az emelkedő reálbérek egyre több területen pörgetik fel a fogyasztást
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint 2025-ben más tényezők is erőteljesen emelhetik a GDP-t, ám idén a legnagyobb ösztönzés a háztartások felől érkezhet, miután a reálbérek emelkedését hónapok óta csökkenő, a jegybanki toleranciasávba visszatérő infláció kíséri. Október óta egyértelmű a forgalom növekedése, míg az élelmiszerfogyasztásban ennél is hosszabb ideje, már csaknem egy éve láthatók a helyreállás jelei.
A következő hónapokban Árokszállási szerint a növekedési ütem más területeken is látványos lehet, mert
az elhalasztott vásárlások miatt most lendülhet fel a háztartási- és lakberendezési cikkek, építőanyagok kereslete.
Az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője, Báthori Bence szerint tartós, stabil helyreállási pályára állt a kiskereskedelem Magyarországon. Mint mondta, az eddigi időszak az EU-n belül másutt sem a kiskereskedelem éve volt, de az inflációs sokk sokféleképp futott le, számos tagállam 2022-ben már túljutott a csúcson. Hazánkban azonban ekkorra futott ki a járvány hatásait ellensúlyozó gazdaságélénkítés, a fogyasztói óvatosság enyhülésére mostanáig kellett várni. A lakosság bizakodását jelzi, hogy tavasztól a nem élelmiszerek forgalma is erőteljes emelkedésnek indult.
Az élelmiszeripar fejlesztése ellenállóbbá teheti Magyarországot, de a cél a minőség kell, hogy legyen, nem a mennyiség
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője abban bízik, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére elkülönített csaknem 1500 milliárd forintos keret jelentősen javíthatja a termelés hatékonyságát, így Magyarország ellenállóbb lehet a dömpingáras külföldi élelmiszerrel szemben. Elmondása szerint a magyar gyártók mennyiségi versenyben nem nyerhetnek a nemzetközi piacon, ezért a minőségi termelésre, a magas hozzáadott érték előállítására kell berendezkedniük. Ehhez főként a kisebb vállalkozásokat kell még fejleszteni, ugyanis
a nagyobb magyarországi élelmiszercégek fejlettsége ma már alig marad el a nyugati versenytársaktól.
Visszaszorulóban a készpénz
Rózsa Richárd, az MBH Bank daily banking üzletfejlesztési vezetője elmondta, hogy a visszaesést a bankkártyás vásárlások számának átmeneti csökkenése is jelezte, bár az 5 éve tartó dinamikus növekedés 2023-ban sem állt meg, csupán 12 százalékra mérséklődött az addig 20 százalék körüli emelkedés. Az elektronikus fizetés térnyerése ugyanakkor a készpénzfizetés lassú visszaszorulásával párosul, mivel a vásárlók ma már jellemzően csak a kisebb vásárlásaikat fizetik készpénzzel. Ezzel párhuzamosan
pár év alatt néhány százezerről 2,5 millióra nőtt a digitalizált, vagyis mobiltárcához kapcsolt bankkártyák száma.
Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője szerint a kiskereskedelmet az új fizetési megoldások is élénkíthetik. Ezt azzal magyarázta, hogy az egyik legígéretesebb fizetési innováció, a BNPL-rendszer (buy now pay later – vedd meg most, fizess később) az eddigi tapasztalatok szerint átlagosan 25 százalékkal növelte a vásárlói kosár értékét. Ez, és más elektronikus megoldások hosszabb távon a bankkártyás fizetést is háttérbe szoríthatják, hiszen az csak sok közreműködővel üzemeltethető, emiatt drága, nehezen is fejleszthető, hosszabb távon így versenyképtelenné válhat.
