- Letudták a járvány hatásait?
- Hetekkel ezelőtt még a Covid aktuális vírusvariánsának terjedése volt a gondolataink fókuszában, mára rájöttünk, hogy sajnos egy ennél sokkal veszélyesebb kockázattal kell szembe néznünk, és ez a közelünkben folyó háború.
A járvány okozta gazdasági válság negatív hatásaival megtanultunk együtt élni, és a vállalkozások nagy többsége bár szenvedett el károkat, sőt, sokuknak a léte is veszélybe került, a megváltozott keretben is tudtunk alkalmazkodni a piachoz. Voltak iparágak, melyekben Békés megyében is jelentős felfutás volt a volumenben, például az országos tendenciákat némi késéssel követve az és az építőipar. Az alapanyag-ellátási problémák nekünk is ugyanolyan nehézségeket okoztak, mint Európában bárhol, a megye vállalkozásai jelzik felénk ezeket. Bár csipet gyártani nem tudunk a kínaiak helyett, de a jól képzett munkaerő továbbra is rendelkezésre áll, míg egyes iparágakban, különösen a nehéz fizikai munkát igénylő területeken szükség van vendégmunkások foglalkoztatására.
Összességében úgy gondolom, a Covid által teremtett különleges helyzet mára enyhült, és nem csak a nehezén vagyunk túl, de szerintem ez az egész már a múlt. Egy másik probléma írja felül, és ez a tőlünk mintegy 900 km-re folyó háborús cselekmények. A piacra nyilvánvalóan jelentős hatása van, és az emberekben alapvető zsigeri félelmeket mozdít meg. Vállalkozóként azonban nagyon fontos, hogy megbízható információkkal dolgozzunk, és a tudatos tervezéshez a megfelelő helyről szerezzük be a háttér információkat. A háború által érintett területek mint célterület, vagy forrás most kiesnek, ugyanakkor akár segíthetik is a hazai vállalkozások működését. Mondok egy példát, az Oroszországba irányuló vetőmag és műtrágya export most megállt, ez a felesleg nyilvánvalóan hatással lesz a hazai árakra.
Ugyanakkor az energiaárak, az üzemanyag árak, és a termeléshez szükséges egyéb javak ára esetenként az egekbe szökött. Most az óvatos tervezés, a meglévő stratégiák átgondolása és módosítása a prompt napi feladat, egy szóval: ismét a túlélés. A háború miatti veszteségek, mint például az elmaradt értékesítések, az áremelkedések miatti
többletköltségek most a rövid távú tervezést hozták előtérbe. Hűti a kedélyeket ugyanakkor, hogy az uniós és a hazai piacainkon folyik tovább a kereskedés, bár a forint árfolyammozgásai jelentős kockázatot hordoznak.
A mezőgazdaságban - bár a terület nem tartozik közvetlenül a kereskedelmi és iparkamarákhoz- az évszaknak megfelelően történnek a munkák. Aminek a földben kell lennie, az már a háborút megelőzően oda került, a tavaszi munkákat pedig nem befolyásolják a földrajzi értelemben távoli események. Egyelőre a természet állítja kihívások elé a termelőket, mert egy igen csapadékszegény tél van mögöttünk.
Kiket sújt a háború a gazdaságban?
Komoly ijedelmet, sőt félelmet okoz. Varga Mihály pénzügyminiszter a háború kitörését megelőzően mintegy 5 százalékos növekedést prognosztizált 2022-re, ezt most felülírja a valóság, és elkerülhetetlenné vált, hogy az államháztartást ehhez igazítsák. Információink szerint a leginkább azok az ipari vállalkozások érzik a kockázatnövekedést, akik exportorientáltak, esetleg beszállítói láncok tagjai is. Kitettségüket fokozza az alapanyagárak és az energiaárak rapid növekedése, a bizonytalan forint árfolyam, a vevők vásárlóerejének változása. Jobban most nem megy talán senkinek, viszont tény, hogy kevésbé érezték meg a háború okozta válság szelét eddig a kereskedelmi vállalatok, az építőipari cégeink és a szolgáltatóipar, valamint a vendéglátás. Persze nem mehetünk el szó nélkül az energiaárak mellett, hiszen már majd két éve folyamatosan nő a gáz és a villamos áram ára. Most már sajnos nem 10-20 százalékokról beszélünk, hanem az árak többszörösükre növekedtek. oldalon a munkabérköltségek szintén nőttek, ez sem segíti a könnyű tervezést.
A vendéglátóiparban azt látjuk, hogy részben a háború miatt idén is a belföldi turizmus fogja tudni életben tartani a hazai vendéglátást annak ellenére, hogy a jelentősen gyengébb forint most kedvezne a külföldi vendégeknek. Törékeny a helyzet, az áremelkedéseket az étterem- és szállodatulajdonosok csak rövid távon tudják magukra vállalni, és hamarosan áremelésre kényszerülnek. Ennek reális mértéke a számokat tekintve 40-50 százalék között van, azonban a közgazdasági számítások szerint a 25-30 százalékos sáv az, amit a piac jelenleg elviselne. Ennél nagyobb áremelés már a forgalom olyan visszaesését hozná, ami vállalkozások tönkremenetelét okozná. És akkor a munkaerő hiányáról már nem is beszélek, ami szintén költségnövelő tényező lesz idén nyáron a szakmában, jelenleg ugyanis mintegy 10 ezer munkavállaló hiányzik a vendéglátásból országosan, és akik elhagyták a pályát, nem nagyon akarnak visszatérni, ennyi pénzért legalábbis nem.
- Békésben erőteljes a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, akkor a háborúnak itt pozitív hatásai is lehetnek, nem?
- Minden háború megemeli az élelmiszerárakat, mert az ellátási láncok bizonytalansága megnő, a pénzügyi struktúra törékenyebb, egy csökkenő teljesítmény melletti inflációban kell tudni talpon maradni. Az ársapka egyes termékek fogyasztói árát féken tartja, de a gyártás költségei mindeközben növekednek, tehát ez nem egy fenntartható helyzet, legalábbis nem sokáig. Ez látszik a benzinkutak elégedetlenségi mozgalmán is, de szerencsére mondjuk a baromfi-feldolgozásban nincsenek ilyen jelenségek. Az senkinek nem jó, bár kétségtelen, hogy aktuálisan el lehet vele fedni a makrogazdasági problémákat. A munkabérek mint említettem, a termelésben jelentős költségeket jelentenek, ennek emelkedése a jelen helyzetben egyes vállalkozások végét jelentené. Ki kell tartanunk, ennek egyik ára lehet a bérszínvonal elmaradása az ország fejlettebb régióitól. Így volt ez eddig is, és sajnos most sincs rá közgazdasági ok, hogy ez megváltozzon.
- Békésben van munkaerőhiány, amin az érkező ukrán menekültek enyhíthetnek?
Ha a foglalkoztatotti létszám alapján vizsgáljuk a kérdést, akkor azt látjuk, hogy általában a közepes méretű vállalkozások érzik jobban a negatív hatásokat. Már eddig is a mindennapok része volt, hogy külföldi vendégmunkásokkal oldanak meg feladatokat a vállalkozásaink (jellemzően a gépipar és az élelmiszerfeldolgozás iparágakban ukrán, indiai, mongol és vietnami munkásokkal), ezért ez semmiféle újdonságot nem okoz, legfeljebb annyiban, hogy most talán nagyobb lesz az állást keresők száma, és nem munkaerő-közvetítő cégeken keresztül, hanem akár direktben is jelentkeznek majd munkára. Nagy létszámú letelepedésre azonban szerintem nem kell számítani Békés megyében, nem mi vagyunk az elsődleges célállomás e tekintetben.
- Leszakadóban van Békés, és más megyék?
A magyar gazdaság újraindítása a járvány után sikeres volt: a gazdaság teljesítménye 2021-ben az első három negyedévben 7,1 százalékkal nőtt, a beruházások 12 százalék felett bővültek, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá csökkent. Ezek országos adatok. Mára a járványtól talán sikerül végre megszabadulnunk, és reméljük, hogy a háborús események is hamarosan véget érnek. A megye gazdasága sokat küzdött azért, hogy talpon maradjon. Ha megnézzük az eredményeket, láthatjuk, hogy Békés
megye 2021-es eredményei leképezik az országos eredményeket, tehát azonos ütemben növekedett a teljesítmény. Errefelé sajnos szinte egy kezemen meg tudom számolni a nagy iparvállalatokat. Öröm számunkra, hogy ezek közt vannak magyar tulajdonosi körrel bíró cégek. Jelenleg a legnagyobb problémájuk az energiaárak hirtelen nagymértékű növekedése és az alapanyagok beszerzési nehézségei, mely egyrészt hiányt, másrészt drágulást jelent. A nehézipari vállalatok mellett megyénkben jelentős az élelmiszerfeldolgozás, és a járvány idején bár átalakultak az élelmiszer-fogyasztási szokások, a fogyasztás összességében nem csökkent, hanem nőtt. Kissé humorosan talán azt is mondhatnám, hogy az emberek az evésben kerestek boldogságot a nehéz időkben, a bezártság alatt.
- Folytak olyan beruházások, amelyekre lehet építeni a jövőt?
Sokáig csak a vágyálmunk volt, hogy Békés megyét megfelelő minőségű út kapcsolja be az országos autópálya hálózatba. Most ez megvalósulni látszik, mert az M44-es autóút hamarosan teljes hosszában elkészülhet Békéscsabától Kecskemétig. További ígéret számunkra az M47-es Békéscsaba és Debrecen közötti szakaszának megépítése. Már most látszik, hogy felkerültünk Európa térképére, és megtalálnak bennünket a beruházni szándékozó vállalkozások.
A meglévő nagyvállalataink tovább bővülnek, és van új betelepülő nemzetközi cég is, legutóbb épp a hadiipar területén. Ahogyan már korábban is elmondtam, az emelkedő energiaárak és a nyersanyag beszerzés nehézségei komolyan veszélyeztetik egyes iparágak létét, hiszen a végtermék árába nem lehet azonnal beépíteni az áremelkedést. Van, hogy egy napon belül kétszer emelkedik például a vasanyag ára, ezt nem lehet megmagyarázni a vevőnek. A háború miatti embargó, illetve a kiviteli nehézségek a piaci jelenlét szerkezetének átalakulásához vezetnek. Új piacokat kellene találnunk, olyan piacokat, amelyek euróval vagy dollárral fizetnek. Természetesen ebben nem vagyunk egyedül, hisz mindenki hasonlóan gondolkodik, és itt most a túlélés a tét. A kereskedelmi kamarák most is megteszik a javaslataikat a hazai és a brüsszeli döntéshozók felé, hogy Európa ne vesztesként kerüljön ki a szomszédságunkban dúló háborús veszélyből.
