A hírt a Bak Imre életművét gondozó budapesti acb Galéria osztotta meg. A nagy formátumú mű 2016-ban vált a Tate gyűjteményének részévé, és most látható először nyilvánosan az intézmény falain belül.
A Bak-életműben is fontos szerepet betöltő mű kiállítása a Tate Modernben több szempontból is különleges jelentőségű.
Bak Imre ugyanis először 1964-ben utazott a vasfüggönyön túlra, Nyugat-Európába, ezen útja során jutott el Londonba is, a Tate múzeum Painting and Sculpture of a Decade 54–64 című kiállítására. Ez döntő pillanat volt számára, hiszen ez volt az egyik első olyan alkalom, amikor a korszak új nyugat-európai művészetének friss alkotásait élőben, testközelből, szűrők nélkül is láthatta. Ez nagy hatással volt további festői pályájára és későbbi művészi gondolkodásmódjára. A fontos látogatás emlékét dokumentálandó a művész több mint fél évszázadon keresztül megőrizte a kiállításhoz kapott papíralapú segédanyagokat, amelyeket végigjegyzetelt a helyszínen saját meglátásaival. Ma, hat évtizeddel később Bak Imre műve többek között Roy Lichtenstein alkotásával együtt szerepel a Tate kiállításán.
1964-ben a művész még abban sem lehetett biztos, hogy valaha eljut-e újra az intézménybe, nemhogy ennek falain belül kiállítson, idén nyáron ez mégis valósággá vált. Erre a különleges útra, művészettörténeti együttállásra hívta fel a figyelmet az acb Galéria.
Bak Imre mindig is elismert alakja volt nemcsak a magyar, hanem az európai kortárs művészeti színtérnek is. Az 1960-as évek végén az úgynevezett Iparterv-csoport neoavantgárd képzőművészeinek egyikeként robbant be az itthoni – majd egyre inkább a nemzetközi – művészeti köztudatba.
Kiállításai, hazai és külföldi közgyűjteményekbe került munkái – amelyek éppúgy ott vannak a londoni Tate-ben mint a New York-i Metropolitan Museum of Artban – mellett az elmúlt években a nyilvános műkereskedelemben is egyre komolyabb sikereket ért el.
2020-ban a varsói Polswiss Art aukciósház árverésén 578 ezer zlotyt (akkori árfolyamon 46 millió forintot) fizettek az Orange című vásznáért. 2021 őszén a Virtág Judit Galéria kortárs árverésén Sávok I. című képéért, amily a hard-edge korszakának egyik legkorábbi darabja, 30 millió forintot adtak. 2022 tavaszán a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján Bak Imre 1969-es Festmény II. című alkotását 32 millió forintért adták el. Az alkotás Bak 1965-ös nyugat-európai tanulmányútja után született, akkor, amikor a művész átállt az olaj használatáról az akrilra. Hazatérése után Bak a magyar konstruktivista hagyományra, a népművészetre, valamint a legfrissebb nyugati tendenciákra reflektálva hozott létre nemzetközi viszonylatban is jelentős műveket. Ennek a korszaknak az egyik legkiemelkedőbb alkotása a Festmény II.
2022. novemberében a Kieselbach Galéria kortárs aukcióján Bak Imre Carpaccio című festménye 19 millió forintért kelt el.
Bak Imre műveiből 2020-ban a Magyar Nemzeti Bank Ingatlan Kft. is vásárolt 17 alkotást, 165 millió forintért. 2023 tavaszán pedig újabb négy festményét vásárolták meg 289 millió forintért.
A Herder-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas képzőművész élete végéig fáradhatatlanul dolgozott. Emellett végig követte, mi zajlik a hazai művészeti színtéren, kiállításmegnyitókon és művészeti eseményeken mindig felbukkant. Egész pályáját áthatotta, hogy közelebb hozza a művészetet az emberekhez, ugyanakkor mindig nagyobb összefüggésrendszerben vizsgálta a saját művészetét és a szakmáját is.
A kortárs művészet beárazódásának lehettünk tanúi a tavaszi aukciókonMindkét hazai vezető aukciósház, a Kieselbach Galéria és a Virág Judit Galéria és Aukciósház is a kortárs művészetnek szentelte a tavaszi aukcióját. |
