Száz év után, a semmiből került elő az ismeretlen Tihanyi-remekmű

A Tájkép Margit-híddal című festményt a Virág Judit Galéria árverezi el december 16-án 80 millió forintos kikiáltási áron. Az eddig teljesen ismeretlen Tihanyi Lajos-remekmű több mint százéves rejtőzködés után került elő, és a december 2-án nyíló aukciós kiállításon a nagyközönség is megcsodálhatja.

Tihanyi Lajos (1885–1938) az egyik legkeresettebb klasszikus magyar festő. A hallássérült géniusz Pont-Saint Michel című festménye 220 millió forintért kelt el 2017-ben a Virág Judit Galéria Remekművek árverésén, amely akkor a magyar aukciók történetének harmadik legerősebb eredményének számított. Tihanyi a százmilliós klub tagja – mindössze néhány olyan festő van a magyar művészettörténetben, akinek az alkotásai rendre elérik a százmillió forintos álomhatárt.

A most előkerült festmény a semmiből tűnt fel. Közel száz éven keresztül egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a monográfiákban is csak utalásszerűen szerepelt. „Sejtettük, hogy lehet egy ilyen kép valahol, de konkrétumot nem tudtunk róla. Hihetetlen érzés volt megpillantani ezt a remekművet” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a felfedezés pillanatairól. A kép megtisztítása után feltárult a festmény élénk színvilága.

A kép Budapest történetének egyik legdrágább és leglátványosabb magánpalotáját, Wagner János építész egykori villáját örökíti meg az utókornak, miközben a Duna és a Margit-híd is tökéletesen látszik a távolban. A villa Gül baba türbéjét ölelte körbe, az egykori dervis, vagyis harcos szerzetes nyughelye máig a főváros egyik látványossága. A Wagner-villát 1969-ben bontották le, de Tihanyi a kép festésekor – az első világháború kitörése előtt – még teljes pompájában látta és vetette vásznára a látványt.

Wagner János (1813–1904) a monarchia idejének sikeres építésze, kivitelezője volt, aki részt vett a Vigadó, a Polytechnikum (ELTE BTK E épület), a Szabadság téri egykori Tőzsdepalota (később MTV-székház) és az Unger-ház építésében, valamint a gödöllői kastély átépítésében is. Wagner főműve a saját otthona lett. Engedélyt kapott rá, hogy körbeépítse Gül baba türbéjét, cserébe az ajtót mindig nyitva tartotta a látogatók előtt, s a villa vendége volt Erzsébet királyné is 1897-ben. A palota csak az agg mester halála után készült el teljesen, s a gazdasági válság kapujában nem igazán tudtak vele mit kezdeni, így az örökösök egyeztettek a török diplomáciai testülettel az eladásáról. A háború azonban közbeszólt, így csak 1918-ban tudták értékesíteni a tornyos bizánci csodát. A II. világháború alatt az épület több találatot is kapott, egyes vélekedések szerint a palota „ölelése” védte meg Gül Baba türbéjét a pusztulástól. A romokat végül több robbantással 1969-ben bontották el, azonban a föld alatti termek, az egykori borospincék látogathatók, és ma a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítótér részei, ahol nemcsak az oszmán hódoltságra, hanem Wagner Jánosra is emlékezhetnek a látogatók.

– nyilatkozta Kelen Anna.

A most előkerült festmény további különlegessége, hogy készült egy párdarabja, amelyről mindössze egy fekete-fehér fénykép maradt fenn. Ezt a fotót a festő hagyatékából ismerjük, és egy közel azonos tájképet ábrázol, amely lappang. „Tihanyi gyakran készített vázlatot a leendő képeiről. A fotón megörökített alkotás lehetett a vázlat, míg a most előkerült festmény maga a főmű” – nyilatkozta Kelen Anna művészettörténész. Tihanyi Lajos egy másik „duplikációja” a Szajna-parti Pont Saint Michelről készült – az egyik kép 220 millió forintért kelt el.

A Tájkép Margit-híddal című festmény a Virág Judit Galéria klasszikusokat felvonultató árverésének sztárja lesz december 16-án a Kongresszusi Központban.