Néprajzi árverés a Nagyházi Galériában – Miskára is lehet licitálni
László Gyula történész-régészt elsősorban a kettős honfoglalás elmélete miatt ismerjük, kevesen tudják, hogy képzőművészként is tevékenykedett és aktív műgyűjtő volt. Nem specializálódott egy témára, gyűjtésének nem volt fő iránya, széles körű érdeklődéssel vetette bele magát a műtárgyak világába, és többek közt néprajzi tárgyakat is gyűjtött.
Évek óta nem szerepelt árverésen, de most két Miska kancsó is felbukkan az árverési anyagban, ami mindig fel szokta kelteni a gyűjtők érdeklődését. A Miska kancsó a magyar népi kerámia egyik különleges és jellegzetes tárgya, eredetileg vásárokon árulták, kedvelt ajándéktárgy volt. Jellegzetessége, hogy ember alakú korsó, általában bajuszos férfit (katonát, huszárt, parasztot vagy csaplárost) ábrázol. A kancsó teste maga az ember alakja, a feje pedig gyakran a fedélként funkcionáló dugó. Bor vagy pálinka tárolására, illetve kínálására szolgált, de inkább dísztárgyként, ajándékként vált népszerűvé, díszítése gyakran humoros vagy gúnyos jellegű, hangsúlyos a bajusz, a népviselet vagy a katonai egyenruha. A Miska kancsó a 19. században terjedt el Magyarországon, főleg a híres fazekasközpontokban Mezőcsáton, Tiszafüreden, Hódmezővásárhelyen és Mezőtúron. A gyűjtők körében értékesek a régi, 19. századi darabok, mint amilyen a most árverésre kerülő 1842-ben készül tiszafüredi mázas kerámia, 480 ezer forintos kikiáltási áron. A másik Miska kancsó 1935-ből való Mezőcsátról, és 460 ezer forinton kezdi a licitet.
Értékes gyűjtői darab a felvidéki céhkancsó is 1860-ból a kádárcéh céhjelvényével, szlovák felirattal, készítője nevével. Kicsit sérült, emiatt 480 ezer forintról indul.
Sajti Sándor Liszt Ferenc-díjas néptáncművész gyűjteményéből egy kalotaszegi tányért kínálnak, „Dicsérjétek az Istent” felirattal 16 ezer forintért.
A galéria előző néprajzi árverésén jól mentek az ostorok, most is akad néhány díszes darab a kínálatban, és ugyanolyan alacsony, 25–45 ezer forintos kezdő árakon indítják őket. Az ostorok faragott nyelei, ahogy a botok is, történeteket mesélnek, különlegességüket és értéküket a díszítés adja. A botok közt 80 ezer forintos kezdő áron található egy 1848 körüli sétabot, amelyre a dátum és a címer mellett az aradi vértanúk portréit faragta rá készítője.
A bokályok közt két szép és különleges 1806-os, kék mázas, grafittós madaras díszítésű, szászkézdi darabot találunk 60-80 ezer forintos kikiáltási áron. Sokan gyűjtik a kályhacsempéket, ők most is széles kínálatból válogathatnak, 25-60 ezer forintos kezdő árakon kínálják az egyes darabokat, de lehet majd licitálni egy 66 darabos, Bánffyhunyadról származó kollekcióra is 480 ezer forintos kikiáltási árról.
Vannak, akik a viseleteket és a népi ékszereket gyűjtik, nekik különleges darab a két, Észak-Bukovinából származó nyaklánc 190 és 260 ezer forintos kikiáltási árakon. Ezek valaha nagyon nagy értéket képviseltek, a legenda szerint akár egy fél falut is lehetett értük venni, mindenesetre viselőjük gazdagságát jelképezték a korallból és muranói üveggyöngyökből szőtt, többsoros láncok, amelyeket annak idején drága gallérnak hívtak. Egy besztercei irhamellény dús hímzéssel 44 ezer forintról indul. A katalógus címlapján látható, 1900-ban készült, gyönyörű erdélyi szász terítőt alacsonyan, 18 ezer forintról indítják. Figyelemre méltók még a 20. század elejéről származó türelemüvegek, és a gyerekjátékok a kis konyhától a kiskutyafigurákig, 25–35 ezer forintos kikiáltási árakon.
