Az osztrákok Magyarországnak estek neki a romániai gáz miatt, de máshol kellene a fogást keresniük

Már most is szállítható Magyarországon át valamennyi földgáz Románia felől Ausztriába, és terítéken van egy olyan projekt is, amely a szükséges kapacitásokat jelentősen kibővítené. Ez azért fontos, mert a napokban ezzel kapcsolatban súlyos vád jelent meg az osztrák sajtóban.

Ausztriában üdvözölnék a román gázt

Eszerint Ausztria egyebek mellett azért nem tud majd Romániából Magyarországon át földgázt importálni, mert ehhez „kétirányúvá kellene tenni a Magyarországon át haladó vezetéket, de Budapest ezt ellenzi”.

A Világgazdaságnak arról nincs információja, hogy a kétirányúsítást „Budapest ellenzi-e, vagy sem”, de olyan tényekről igen, amelyek cáfolják az aggodalmat. Ilyen tény például, hogy a kifejezetten Románia felől érkező gáz számára addig nem érdemes kapacitásokat kiépíteni, amíg a román oldalon fizikai akadálya van a tranzitra szánt mennyiség beérkezésének. Márpedig csak most szeptemberben született meg a döntés, hogy a romániai Transgaz új földgázvezetéket építhet Magyarország felé. A 150 millió eurós beruházást a román kormány nemzeti jelentőségűnek nyilvánította. Csak ekkor indulhattak meg a szükséges kisajátítások és szerződéskötések, amelyeket majd maga a fejlesztés követhet. A vezetékszakasz a Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria gázhálózatát összekötő BRUA földgázfolyosó egyik szakasza.

Egy beruházáshoz piaci igényre is szükség van

Tény az is, hogy a BRUA magyarországi szakasza kialakításának egybe kell esnie a magyar nemzeti érdekekkel – efelől nyilván nincs kétség –, ezen belül műszaki, pénzügyi és gazdaságossági feltételeknek kell teljesülnie. A gazdaságosság konkrétan azt jelenti, hogy a magyarországi nagy nyomású földgázhálózat tulajdonosa, üzemeltetője és irányítója, az FGSZ Földgázszállító Zrt. csak akkor fog ilyen beruházásba, ha annak piaci indokoltságát igazolja a rendszerhasználók igényeinek előzetes felmérése. Részben ennek alapján hagyja jóvá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, hogy egy FGSZ által megcélzott infrastruktúra-fejlesztés bekerüljön a társaság évről évre frissülő, tízéves fejlesztési tervébe.  

Aligha hihető azonban, hogy pozitív eredményt hozna az FGSZ olyan aukciója, amelyen döntően kihasználhatatlan kapacitást kínál fel. Márpedig pont ez a helyzet addig, amíg nem érkezhet több gáz Románia felől. Persze, az FGSZ a távolabbi évekre is kiír aukciókat, amelyeken a rendszerhasználók adhatnak kötelező érvényű ajánlatokat, akár három évvel későbbi szállításra is, jelen esetben például a szeptemberben bejelentett romániai fejlesztés megvalósulására számítva. Ám még mindig a romániai fejlesztés előtt vagyunk, a szeptemberi döntés előtt pedig eleve kétséges volt a nagyobb mennyiségű romániai gáz tranzitja. Arra alapozva nem lett volna észszerű Magyarországon előreszaladni a BRUA itteni szakaszával.

Nem az FGSZ-en múlik

A magyar fél nyitottságához azonban nem férhet kétség. Az FGSZ eleve a BRUA keretében hajtott végre már 2019-ben egy hatalmas fejlesztést Csanádpalotánál, azaz a magyar–román gázfolyosó hazai szakaszán. A következő 4–10 évben feltételesen megvalósítandó terveiben szerepel továbbá

• a csanádpalotai kompresszorok cseréje,
• a Romániából és Szerbiából érkező gáz szállítását szolgáló, Algyő ás Városföld közötti, 70 kilométeres gázvezeték lefektetése, továbbá
• Városföldtől egy 78 kilométeres vezeték lefektetése a vecsési gázelosztó központig. E cső szállíthatná az előbbiek mellett a Horvátország felől, illetve a hazai föld alatti tárolókból származó gázt is.

Hat év csúszással lát munkához a Transgaz

A magyarországi tervben szereplő beruházások feltételességének azonban komoly oka van. Például a Transgaz hatéves késése. A romániai társaság ugyanis már akkor nyilatkozott a BRUA-hoz kapcsolódó, de csak most szeptemberben kormányzati áldást kapott fejlesztési terveiről, amikor az FGSZ végzett az említett csanádpalotai beruházással. Vagyis még 2019-ben jelentette be a Recas és Horia település közötti szakasz megépítését, és három kompresszor fejlesztését Jupa (Zsuppa), Bibesti és Podisor közelében. Az átadást 2019–2020-ra ígérte, végül azonban csak most láthatott munkához.

Rossz ajtón kopogtat az osztrák panaszos

Persze, román oldalról nyilván megvan az oka ennek a hat év késének, de e késést nem Magyarországnak kell felróni. Vagyis, ha az OMV (az osztrák sajtónak a társaság korábbi vezérigazgatója, Gerhard Roiss nyilatkozott) a Neptun Deep mezőbe történt befektetéseire (vagy bármire) hivatkozva román gázt szeretne vinni Ausztriába, akkor nem a magyarországi tranzitútvonalon kellene fogást keresnie. Mellesleg látható, hogy ha halad a munkájával a Transgaz, akkor halad az FGSZ is.