
Beteg épületekben élünk és dolgozunk

Beteg épületekben élünk és dolgozunk
A beteg épület szindrómát a 70-es évektől kutatják, amikor Amerikában elkészültek az első gigantikus felhőkarcolók, ahol sok ember betömörült viszonylag kis helyre, kis irodákba, és észrevették azt, hogy egyeseknek fejfájás, rossz közérzet, másoknak ennél súlyosabb egészségügyi problémáik jelentkeztek – idézi fel a Négyzetméter podcast friss epizódjában Borbély Csabával, a Planradar magyarországi vezetője, akivel a tünetekről és a megoldási lehetőségekről beszélgettünk.
A Covid alatt került igazán fókuszba az az egyébként régóta ismert jelenség, amit beteg épület szindrómának neveznek, és most újra időszerű foglalkozni vele, hogy a támogatási programokkal is ösztönzött lakásfelújítások megtervezésénél fokozottan figyeljenek az érintettek az elkerülhető hibákra.
Az alapprobléma az, hogy nagyjából már 30 éve nem nagyon vannak olyan nyílászárók, amik ne lennének tökéletesen szigeteltek, így tulajdonképpen egy teljesen légmentes kalitkát készítünk magunknak
– hangsúlyozta a szakember.
A külső és a belső szigetelés során
nem szabad megfeledkezni a megfelelő szellőztetési rendszer beépítéséről,
és fontos, hogy minél több természetes anyagot használjanak az építkezés-felújítás során.
A megfelelő páratartalomra télen és nyáron, a légkondicionálók használata mellett is figyelni kell, az optimális értékek ellenőrzésében, illetve mérésében speciális, néhány tízezer forintos készülékek segítik az épületek használóit ma már.
A beszélgetés során szó esett:
- Mi a beteg épület szindróma, gyógyítható-e az épület? (1:18-12:54)
- Milyen tipikus hibákat szoktak elkövetni a lakásfelújítás során? (12:55-15:58)
- Hogyan és miben segít a digitalizáció? (15:59-20:10)
- Támpontok a felismeréshez (20:12-23:38)
- nemzetközi helyzet, statisztikák (23.39-32:49)
A VG további podcastjeit az alábbi linken érhetik el.
Ajánlott videók
