Ellenáll az EU az amerikai nyomásnak

Az Európai Unió csak kölcsönösségi alapon és kizárólag abban az esetben hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a kereskedelemkorlátozó intézkedések csökkentéséről, ha Washington nem vet ki vámtarifákat az uniós acél- és alumíniumexportra – jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Szófiában, s ugyanezt erősítette meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. „Nem tárgyalunk úgy, hogy Damoklész kardja függ a fejünk felett – ez méltóságon aluli lenne” – fogalmazott Juncker, aki hozzátette: ha az európai vállalatok végleges mentességet kapnak, akkor Brüsszel kész javítani a transzatlanti energetikai együttműködést a cseppfolyósított gázkereskedelemben, kölcsönösen könnyíteni a piaci hozzáférést az iparcikkek számára, és tárgyalni a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) reformjáról.

Május 31-én jár le az ideiglenes mentesség, amelyet az EU az Egyesült Államoktól kapott a 25, illetve 10 százalékos acél-, illetve alumíniumimport-vámok alól. Mivel a végleges mentesség fejében Washington nagyobb nyitást követel Brüsszeltől, az EU javaslata aligha lesz elég Donald Trumpnak – mondta a CNBC-nek Larry Hatheway, a GAM Investment Solutions vezető közgazdásza és igazgatója. – Az európai álláspontban a kölcsönösség a kulcsszó, az amerikaiak egyoldalú előnyöket akarnak. Azt akarják, hogy az európaiak csökkentsék a vámokat, nyissanak meg előttük néhány lehetőséget a végleges vámmentességért cserébe – fűzte hozzá. Nagyobb rugalmasságot szorgalmazott Peter Altmaier német gazdasági miniszter is, aki szintén csütörtökön egy berlini üzleti konferencián sürgette, hogy az EU árucikkek széles skálájára ajánljon fel az USA-nak a mostaninál alacsonyabb vámokat. Hozzáállását az magyarázza, hogy Németország az Egyesült Államok legnagyobb európai exportőre, több mint egymillió állás függ a kétoldalú gazdasági viszonytól.

Az iráni atomalkuval kapcsolatban Juncker közölte, hogy Brüsszel egészen addig köteles eleget tenni vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi, az Európai Bizottság pedig péntek reggel aktiválni fogja azt a blokkoló rendeletet, amely megtiltja az uniós cégek számára, hogy eleget tegyenek az amerikai szankcióknak.

Kiváltképp élesen bírálta Washington politikáját Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. „Manapság új jelenségnek, az amerikai kormányzat szeszélyes magatartásának vagyunk tanúi – mondta. – Ha Trump elnök legutóbbi döntéseire gondolunk, azt mondhatnánk, hogy ilyen barátokkal nincs szükségünk ellenségekre” – tette hozzá. Az EU-nak mindent el kell követnie a transzatlanti kötelék megóvása érdekében, mondta, de fel kell készülnie olyan helyzetekre is, amikor egyedül kell cselekednie. „Őszintén szólva az EU hálás lehet Trump elnöknek, mert szertefoszlatta minden illúziónkat. Rádöbbentett bennünket, hogy ha segítő kézre van szükségünk, azt a saját karunk végén találjuk” – jelentette ki Tusk.

Prioritásnak tekintik a Balkán integrációját

Az Európai Unió egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának elősegítése érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását – szögezi le az úgynevezett szófiai nyilatkozat, melyben azonban nincs szó az érintett hat ország uniós csatlakozásáról.

Japán is visszavág az Egyesült Államoknak

A japán kormány még a héten értesíti a Világkereskedelmi Szervezetet, hogy válaszlépéseket tervez az amerikai vámtarifákkal szemben – értesült az NHK közszolgálati televízió. Várhatóan 409 millió dollár értékű amerikai exportot érint majd az intézkedés; az összeg megegyezik a Donald Trump elnök által márciusban az acél- és alumíniumimportra kivetett pótvám Japánra eső részével. A tervezetben nem jelölik meg, hogy pontosan mely árucikkekről van szó. Az NHK szerint a lépést elsősorban nyomásgyakorlásnak szánják, a kormányzat változatlanul arra törekszik, hogy Japán mentességet kapjon az amerikai büntetővámok alól. | M. CS.